Nagy Béla: FTC napló 1964-1966
A tatabányaiak egymás „hegyén-hátán” védekeztek (FTC — Tatabánya 1—1) tosan az ötösön álló Alberthez, aki átemelte azt a kifutó Lanczkor feje felett, aztán a kapuba helyezte. Ezzel már 5—1 volt az eredmény. A 83. percben Szűcs a balösszekötő helyéről 16 m-ről lőtt kapura, Lanczkorról kipattant a labda, ismét Szűcs elé, aki ezúttal 14 m-ről a bal felső sarokba lőtt, 6—1. Két perccel a befejezés előtt Juhász 16 m-ről a bal alsó sarokba vágta a labdát, 7—1! Sportuszoda: FTC — Egri Dózsa 6—0 A Fradi vízilabdázói ezzel a győzelemmel fejezték be az 1966-os bajnokságot. A mieink ezúttal ezüstérmesek voltak. OKTÓBER 5. Népstadion: FTC — Olimpija L. 3—0 VVK G.: Varga, Albert, Rákosi Géczi — Novák, Mátrai, Páncsics—Juhász, Szűcs — Szőke, Varga, Albert, Rátkai, Rákosi. A nagy lendülettel támadó ferencvárosiak számára a 6—8 emberrel védekező ellenfél sem jelentett különösebb akadályt, s az első 15 perc játéka után arra lehetett számítani, hogy a jugoszláv csapat katasztrofális vereséget szenved majd. Szellemes, lendületes, főleg gyors adogatással szőtt támadásokat vezetett ekkor az FTC, s ezekkel a támadásokkal szemben szinte semmi ellenszere nem volt a ljubljanai együttesnek. De csak az első negyedórában volt eredményes a zöld-fehérek játéka. Tagadhatatlan azonban az is, hogy a ljubljanai védelemnek már ebben az időszakban is nagy szerencséje volt, hiszen az FTC-csa- tárok gyakran még a legbiztosabb helyzetben is hibáztak. A II. félidőben már lényegesen többet támadtak a vendégek is. Végeredményben azonban a mérkőzés kétharmad részében állandóan támadó ferencvárosiak teljesen megérdemelten szerezték meg a győzelmet, s ha csak kicsit több szerencséjük van, akár fél tucat gólt is rúghattak volna. Az utolsó percekben vastaps köszöntötte a ferencvárosiak győzelmét és a továbbjutást a VVK-ban. OKTÓBER 9. Klapka u.: FTC — Bp. Spartacus 5—4 G.: Giba 3, Nagy T. 2 Rothermel — Giba, Nagy I., Zsolnai, Nagy T., Jányáné, Huszár. ,,A bajnoki táblázat első két helyezettjének találkozója két villámgyors góllal, változatos játékkal kezdődött. A folytatás azonban elmaradt. A II. félidőben valamelyest feljavult a játék, de a 27. percig nem született újabb gól. Ekkor Máthéné lövése talált utat a hálóba, 3—1 a hazaiak javára! Néhány perc alatt Giba, majd Nagy Teri góljával azonban egyenlített az FTC. Ezután Jóna hétméteresével újra előnyhöz jutott a szövetkezeti csapat, de a rendkívül gólveszélyes Giba révén a vendégek egyenlítettek, és két perccel a befejezés előtt megfordították az eredményt! Kitűnt: Rothermel, Nagy Teréz, de főleg Giba Márta, a mezőny legjobbja.” A klub története során első ízben bajnokságot nyert női kézilabdacsapatunk! A „sikerkovács” edzőről, Elek Gyuláról így írtak a Népsportban: Amikor Mártha László mérkőzésvezető a negyvenedik percben lefújta a kispesti Klapka utcában a női kézilabda-rangadót, a pályát körülálló ferencvárosi szurkolók egy emberként ünnepelték a bajnokságot nyerő lányokat. A sportbarátok ovációja és a pályára betódulók szinte elsöpörték a partvonalon guggoló fehér inges fiatalembert. Aki csak akkor ocsúdott fel kétszer húszperces bódulatából, amikor a zöld mezes lányok elindultak felé. A levegőben mintha érződött volna az iménti nagy csata salakos- lőporos füstje. Ő mégis jólesően, nagyot szippantott a játéktér fölött gomolygó, sűrű levegőmasszából. — Végre! Valóság lett az álom! Elek Gyula a magyar kézilabdás edzői kar ifjabb generációjához tartozik. Nemrégiben még az Üllői úton bíztatták a szurkolók, mint az FTC bajnokságra törő csapatának szívét, lelkét adó tagját. Később úgy határozott, játékos-pályafutása végén sem fordít hátat a kézilabdának. S amikor az idényre készülést figyelték árgus szemmel a kézilabda-szövetség vezetői, példás munkát, rendkívülien gondos előkészületeket, kemény és céltudatos edzéseket láttak az FTC női csapatánál. Ne tegyék tönkre a lányokat! Nem érdemes! — akadtak ilyen szemlélők is. Nem érdemes? Nézzék azokat a fáradt, de boldogságtól sugárzó arcokat! A lányokét, akik fáradtak, gürcöltek a bajnoki 89
