Nagy Béla: FTC napló 1964-1966

Albert és Rákosi az osztrák kapu előterében (FTC — Wiener SC 2—1) három erőssége: Novák, Varga és Orosz ezen a találkozón nem szerepelhetett. Még nem érkeztek haza a tokiói olimpiáról... NOVEMBER 1. Győr: Győri ETO — FTC 2—0 MNK Géczi — Havasi, Páncsics, Horváth — Pe- recsi, Lukács — Kökény, Varga, Juhász, Orosz, Fenyvesi II. Bár Győrött számítottak arra, hogy a baj­nokcsapat a szerdai kupamérkőzés miatt egyik-másik játékosát pihenteti, amikor a Ferencváros kifutott a pályára, mégis nagy volt a meglepetés, mert kiderült, hogy a baj­nokcsapat szinte valamennyi válogatott játékosa nélkül — Albert, Novák, Fenyvesi, Rákosi — áll ki az MNK elődöntőjére. Győrben igen furcsa körülmények között játszották le az elődöntőt. A rendes játékidő 0—0-ás döntetlent hozott. A hármas játék­vezetői sípszó után azonban vita kerekedett, hogy most mit kell tenni. A játékvezető elő­ször sorsolni akart, aztán kiderült, hogy ez nem jó megoldás. Háromnegyedórai tana­20 kodás után — közben különböző szerveknél érdeklődtek telefonon — újból a pályára szólították a csapatokat. A Ferencváros játékosai már felöltöztek, így értékes percek teltek el az ismételt vetkőzéssel is. Negy­venöt percig tartó kapkodás után kezdték el végre a hosszabbítást, amelyet a sötétedés beállta miatt természetesen nem is tudtak befejezni. így a játékvezető három perccel hamarább volt kénytelen véget vetni a küz­delemnek. A hosszabbítás első 15 percében a győriek két gólt lőttek. A mérkőzés a 116. percben félbesza­kadt. Vajon óv-e a Ferencváros? — talál­gatták sokan a mérkőzés után. De csak a szurkolók, mert a vezetők úgy tartották sportszerűnek, hogy a pályán elért ered­mény kerüljön be az MNK történetébe. NOVEMBER 4. Népstadion: FTC — Wiener SC 2—1 VVK G.: Novák, Varga Géczi — Novák, Mátrai, Dalnoki — Vilezsál, Perecsi — Kökény, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi. Nagyiramú, végig izgalmas mérkőzést láthatott a Népstadion közönsége. A mér­kőzés elején úgy látszott, hogy a Ferenc­város biztosítani fogja továbbjutását az osztrák bajnokkal szemben. Szandwald ka­pus azonban szinte egymaga keresztülhúz­ta a mieink számítását. Káprázatosán védett, és a bécsi kapus sokszor már ember- feletti teljesítményt mutatott be. A mérkőzés után a két csapat játékosai és vezetői autóbusszal bementek a Palace Szállóba a bankett színhelyére. A közös vacsora előtt a vezetők összeültek, hogy el­döntsék a harmadik mérkőzés időpontját és színhelyét. Az osztrákok kérésére olyan megállapodás született, hogy a két csapat közösen javasolja a kupabizottságnak, hogy a döntő mérkőzésre november 18-án Mün­chenben kerüljön sor. Arra is gondoltak azonban, hogy mi lesz akkor, ha a kupabi­zottság ezt a javaslatot nem fogadja el. Mert az eredeti kiírás szerint Bécsben vagy Buda­pesten kellene a mérkőzést lejátszani. Ezért a közös megállapodás megkötése után sor­soltak is. Kopeke, a mérkőzés játékvezetője dobta fel a pénzt, és Mészáros nyert. NOVEMBER 8. Hungária út: FTC — Testvériség 6—1 MNK 3. helyért. G.: Albert 3, Friedmanszky, Varga Géczi — Havasi, Páncsics, Horváth L. — Pe­recsi, Orosz—Kökény, Varga, Albert, Fried­manszky, Fenyvesi II. A Ferencváros csapata ezen a talál­kozón helyenként igen ügyesen, ötletesen játszott, ám láthatóan nem törték túlságosan magukat a játékosok. A zöld-fehérek csa­tárai elég sokat mozogtak, különösen a jobbszárny és Friedmanszky játékkedve volt feltűnő. A Ferencváros végig uralta a mezőnyt, és helyzetei alapján nagyobb arányban is győzhetett volna. NOVEMBER 18. Népstadion: FTC — Wiener SC 2—0 VVK G.: Albert 2 Géczi — Novák, Mátrai, Dalnoki — Vilezsál, Perecsi — Kökény, Juhász, Albert, Fried­manszky, Fenyvesi.

Next

/
Thumbnails
Contents