Nagy Béla: FTC napló 1938-1944
1938. „A 89. percben Sárosi remekül veszi át a labdát. Korányi a 16-oson belül fautolja Sárosit, aki azonban bukdácsolva bár, de tovább megy. Már csak két méterre van a kaputól, amikor a játékvezető fütyül és a 16-oson kívülről (!) szabadrúgást rúgat! Ezzel a bíró olyan hibát csinált, amilyenért a vizsgán megbuktatták volna." ★ ★ ★ Ezzel a mérkőzéssel befejeződött a Ferencváros őszi bajnoki sorozata. Aszlányi Károly a neves író, aki egyben a Sporthírlap munkatársa is volt, lapjában így értékelte a zöld fehérek őszi teljesítményét: „Itt a tél. E bajnoki félév véget ért. A szurkoló kiváltja korcsolyáját a zálogházból. Leesik az első hó. A Ferencváros maholnap hosszabb portyára megy. Egy mérkőzéssel kevesebbet játszott, mint a többiek, s csak gólaránnyal szorult a második helyre! A Ferencváros határozottan fejlődik. Teljesítményében már nem látunk olyan szédületes hegyormokat, de olyan mélységeket sem, mint azelőtt. A csapat csodagyermekei lehiggadtak, s a túlságosan is lehiggadtak helyére újabb csodagyermekek érkeztek. A jó teljesítmény — átlagban értve! — főképp mégis annak köszönheti létét, hogy a csapat végre nem szeszélyes, nem gyenge és nem hajlékony edzőt kapott, hanem egy csendes, határozott, dörmögős embert, akiből — valljuk meg férfiként — eleinte nem nézték ki azt, amit utóbb produkált. Fllavay a nagyközönség számára még ma is rejtély lehet, de mi, akik közelről és minden jó vagy rosszindulat nélkül figyeltük a működését, igen kellemesen lepődhettünk meg tartalmas, céltudatos és önérzetes munkásságán. Battlay Imre az új ügyvezető elnök személye a barátság és a szigor, az erkölcsi magasság és atyai megértés kettős fényével ragyogja be az egész zöld-fehér társaságot, ezt a nagyon-nagyon nehezen kezelhető rengeteg gátlással és elfogultsággal keresztül-kasul szőtt, de alapjában véve jóindulatú osztályt. Mert olyanok, mint egy gimnáziumi osztály. Nem szívesen készülnek, de az előmenetelük mégis jó, mert annyira tehetségesek. A nehéz körülményeket, a nyári KK-teljesítményeket, s a sok régi oszlop kidőlését tekintve a csapat félévi teljesítménye minden elismerést kiérdemelt — talán soha annyira, mint éppen ezidén. S a dicséretet egyenlő arányban kell elosztani játékosok és vezetők között." A fenti cikkből azért is idéztünk hosszabban, mert ez volt Aszlányi Károly utolsó írása a Fradiról. Az ízig-vérig FTC-érzelmű Aszlányi tragikus körülmények között hunyt el. Halála körülményeivel, emlékezetes írásaival az év befejező részében részletesen is foglalkozunk. ★ ★ ★ A Ferencváros körében is mélységes megdöbbenést keltett Aszlányi halálhíre. Sok-sok jóbarátja siratta az egyesület tántoríthatatlan hívét. Battlay Imre, a Ferencváros ügyvezetője a zöld-fehérek kegyeletéről ezt mondta: „— A Ferencváros meggyászolja és megsiratja elhunyt bajtársát és szeretett íróját. A klub minden mozdulni tudó tagja jelen lesz a temetésen és részvétünk jeléül koszorút helyezünk halott barátunk sírhantjára." 18
