Nagy Béla: FTC napló 1934-1937

1935 az első negyedóra végén. A közönség erőteljes hajrázással próbál életet verni a csapatba. A 16. percben meg is születik a Ferencváros vezető gólja. Toldi elől Burger fejjel akar menteni, fejese azonban rövid és ez a hiba annyira meglepi a Sparta védelmét, hogy hárman sem tudják elállni Toldi útját, aki jól ugrik be közéjük és a kavarodásból köz­vetlen közelről hálóba vágja a labdát — 1:0! A 27. percben Sárosin öten is rajta vannak, úgyhogy a center csak egyet tehet: kigurítja Kissnek, akit viszont teljesen tisztán hagytak. Kiss a hatosról már könnyen talál be a jobb alsó sarokba — 2:0! Újrakezdés után Brainne stoppolja a labdát olyan jól, hogy a labda — kipukkan s fél percig kell várni az új labdára!” A II. félidőben a Fradinak már nem sikerül a góllövés. A sok kecsegtető helyzet után a védők hárítottak, vagy 16-oson belüli szabálytalanságok után maradt néma a bírói síp... A csehszlovákok viszont az egyik szabadrúgást értékesítették, így a Ferencváros minimális előnyt szerzett a prágai visszavágóra. Végül három semleges nyilatkozat a 3 gólos döntőről. Fischer Mór: A Ferenc­város szünet után feladta fölényes pozícióját. Úgy látszik, a régi ferencvárosi álló- képességet kell újra visszaszerezni. Meisl Hugó: Az első félidőben a Ferencváros kezé­ben volt az egész meccs. Nem sikerült kihasználnia a helyzeteket. A II. félidőben feljött a Sparta és igen tisztességes eredménnyel zárta le a meccset. Boas, holland bíró: A Fe­rencváros már az első 20 percben eldönthette volna az 1935. évi KK sorsát. Szünet után a bírónak feltétlenül pártatlan, de nagyon szerencsétlen ítélkezései döntő hátrányba hozták a Fradit.” szeptember 15. Sparta—Ferencváros 3:0 „Elvégeztetett... Nem sikerült magyar földre hozni a Közép-európai Kupát. Pedig reális körülmények között elhódítottuk volna. Most már — a két döntő után — jobban érezzük ezt, mint akármikor az előző küzdelmek során. A balszerencse azonban túlságosan nagy súllyal nehezedett a magyar színek képviselőjére. Még nagy ered­ménynek kell elkönyvelni, hogy végeredményben csak két góllal maradt alul a tarta­lékos, sérülésektől elgyötört Ferencváros a végig ugyanazzal az összeállítással szereplő Spartával szemben. S a balszerencse nem tágított a Ferencváros mellől Prágában sem, a holtbiztos és kimaradt gólhelyzetek egész sora igazolja ezt.” Sárosi, Toldi és a többi csatár legalább féltucat gólt rúghatott volna, de közvetlen közelről mindig hibáztak. Hogy milyen gólokat kaptunk? Védelmi hibák után a félidő 2:0 volt, majd következett a harmadik „csehszlovák” gól — egy balszerencsés öngól: „Korányi kétségbeesve rohan hátra, a labdát Braine kapta és egyedül húz a ka­pura. Mikes jól keresztezi azonban, el is éri a labdát s haza akarja adni. A hazaadásból olyan rövid passz lesz, hogy inkább Braine örül neki, mint Háda: a kapus kétségbe­esetten próbál menteni és sikerül is beugrania a lövésbe, amely róla jobbra, oldalt pattan, ott Braine ismét rajta van, de közben Mikes berohan a kapuba. Háda is szalad visszafelé és most ér a tetthelyre Korányi, aki hibáját megkoronázza. Braine lövésébe be akar lépni, de a labda, amelyet Háda a jobb sarokra várt, Korányi lábán irányt vál­toztatva a bal sarokba vágódik. Öngól! Mikes, aki pedig csak részben ludas a gólban, leborul a földre és úgy sír... Még vége sincs a meccsnek, már durrogni kezdenek a pálya mellett az ágyúk, amelyek a Sparta kupagyőzelmét hirdetik.” szeptember 21. Bellák László, a neves asztaliteniszező tagja volt az év elején a világbajnokságot nyert magyar válogatottnak. Utána Londonban dolgozott majd ezekben a napokban hazatért, s a lapok hírül adták a számunkra örömteli hírt: a jeles asztaliteniszező most 39

Next

/
Thumbnails
Contents