Nagy Béla: FTC napló 1931-1933
1933. Ferencváros—Bocskai 1:0 ,,A régi szép idők emléke elevenedett fel tegnap az üllői úton. Nemcsak azért, mert a nézőtér lényegesen teltebb volt, mint a tavasz eddigi fordulóin, de azért is, mert a szembenálló csapat olyan nagyszerű mérkőzést vívott, amilyet bajnoki találkozáson már régen nem láttunk. Hatalmas iram, játékbeli szépségek és az utolsó pillanatig tartó izgalom jellemezte ezt a játékot, amelyet így méltán állítunk a tavaszi szezon első helyére." A mérkőzés egyetlen gólja az 55. percben így született: — Táncos előreíveli a labdát, Turay balra fejeli tovább, Toldi leveszi a levegőből a bekk mellett, s hatalmas lövéssel a felső kapufát találja el. Fehér előre- mozdult a labdáért, de vesztére, mert a lepattanó labda a könyökébe vágódik, s onnan a hálóba jut. A kapus már hiába fordul kétségbeesetten utána. A közönség egetverő tapssal és éljenzéssel fogadja az eredményt, amely végül sorsdöntő volt.” május 14. Újpest—Ferencváros 1:Q „Eldőlt a bajnoki küzdelem utolsó derbije és alkalmasint a bajnokság sorsa is. Újpest megnyerte a mérkőzést nagy ellenfelével, a Ferencvárossal szemben és ezzel emberi számítás szerint megnyerte a bajnoki címet is. A küzdelem reális kimenetele felett lehet vitatkozni, de a futballban régi szabály, hogy nem mindig a többet támadó csapat nyeri meg a mérkőzést. Sőt előfordul az is, hogy a több gólhelyzetet teremtő csapat is alulmarad. Ezúttal Újpest vitte el a bajnoki pontokat és örömét nem fogja megzavarni az a tény, hogy a Ferencváros a II. félidőben nemcsak döntetlenné tehette volna a mérkőzést, de még meg is nyerhette volna. A Ferencváros azzal vigasztalódhat, hogy a balszerencse is közrehatott vereségében.” május 25. 11 nappal az újpesti csatavesztés után a Ferencváros 11:1-re győzte le az Újpestet a Magyar Kupa döntőjében! A napjainkig egyedülálló kupadöntőnek akkor óriási viszhangja volt. Mint írták, ,,A Ferencváros feltámadt ezen a kupadöntőn és megcáfolt mindent ami ellene szólt, ami játékát elromlottnak, csapatát kiöregedettnek tartotta. Olyan remek támadójátékot játszott, amely előtt nem állhatott meg az Újpest, amely magától valóan hozta a nagy, évtizedekig, talán örökre emlékezetes eredményt. Aki ezt a mérkőzést végignézte sohasem felejtheti el. Különösen Sárosi játéka volt lebilincselő. Nem azért mintha nála jobban még nem játszott volna magyar center. De hosszú idő után most láttunk úgy játszani center játékot, ahogy azt a futball megköveteli. S ezen a körülményen fordult az egész mérkőzés, ez szülte a hatalmas eredményt." Nyilatkozatok a gólzáporos kupadöntőről: A Ferencváros részéről, Mailinger Béla: — Ez a futball! Amennyire nem ment nekünk a bajnokin, annyira ment ma a játék. Ekkora különbség nincs a két csapat tudása között. május 7. 81
