Nagy Béla: FTC napló 1928-1930
1S29 mert egyetlen túrajelentés sem említette. A gólszerzők neve is ismeretlen maradt. .. A mérkőzésről az Argentínában megjelenő Magyar Szó ezt írta: ,,Az európai magyar bajnokcsapat csütörtökön kombinált tizeneggyel mérkőzött Uruguayban, köztük hét olyan játékos, aki résztvett az olimpián. Az érdekfeszítő játékot ezrekre menő sportkedvelő közönség nézte végig. A lelkesedés úgy a magyar, mint oz uruguayi körökben nem ösmert határt. A magyarok kitűnő technikája ismét győzelemre segítette Budapest legjobb tizenegyét és szinte érthetetlen, hogy mi okozhatta a brazíliai vereségeket. Az eredmény 4:1 volt a Ferencváros javára." július 28. Uruguay—Ferencváros 3:0 A visszavágó mérkőzésről Tóth Potya edző így emlékezett meg: ,,— Elvégeztetett! Kikaptunk a revánsmérkőzésen. Szégyenkezésre egyáltalán nincs okunk, viszont azt látjuk, hogy az uruguayiak nem tudnak büszkék lenni erre a mérkőzésre. Az a húszezer ember, amely a mérkőzést végignézte, alig-alig tudott örülni a góloknak. A közönség csendes és a nagyon várt örömünnep egészen hétköznapivá silányult. Maguk az uruguayiak tudják ennek legjobban az okát, azt ők is érzik, hogy a győzelem dacára miért nem tudnak igazán örülni, mikor pedig annyira áhítoztak ez után a győzelem után. S most látom, hogy bármennyire szeretik is ezek az emberek a futballt, bármennyire elfogultak, és nemzeti ügyüknek tartják a győzelmet, azért meg tudják ítélni a csapatok teljesítményének értékét, súlyát. Nekem csak az bántja a szívemet, hogy gól nélkül kellett levonulni a pályáról. De minden elfogultság nélkül meg kellett azt is állapitanom, hogy az első félidei játékuk alapján rászolgáltak a qyőzelemre. A qólarány már túlzott, és ez a mi balszerencsénk terhére írható, mely nem engedte meg, hogy csak egyetlen lövésünk is utat találjon Garzia hálójába. Nagyon nehéz mérkőzés volt minden tekintetben.” ★ ★ ★ Sokan bírálták a Ferencváros vezetőségét, hogy megadták az olimpiai bajnoknak a visszavágás lehetőségét, s majdnem biztos vereségbe engedték a csapatot. A kérdésre, hoqy kellett-e visszavágót játszani, magyarázatot ad ez a Nemzeti Sport július 31 -i számában megjelent írás: „A reváns elől a Ferencváros nem térhetett ki. Mindjárt világossá válik ez, ha az ilyen nagy túrák lekötésének módját eláruljuk. Ma már a csapatok ilyen túrákra nem indulnak teljesen meghatározott programmal. A szerződésekben bizonyos számú mérkőzésről van szó, amelyet bizonyos anyaqi feltételek ellenében le kell játszaniuk. Az egyesület biztosítékot nyújt és nagyjában összeállítja a túra programját, meghatározza az első mérkőzéseket. így volt ez a Fradi esetében is. A brazíliai eredmények következtében roppant megnőtt a Ferencváros tekintélye, s Montevideóban rögtön a válogatottal állították szembe. Amikor qyőzött, a túra rendezői revánsot rendeltek el. Bizonyosan azért tették ezt, mert ez a mérkőzés a leqjövedelme- zőbb volt, meg, hogy az uruguayiaknak alkalmuk nyíljon önérzetük helyre- állításához. Ez az üzleten túl akkora megtiszteltetés, hogy kitérni előle nem lett volna sportszerű. Mindössze arra kellett törekedni, hogy a mérkőzés 58
