Nagy Béla: FTC napló 1928-1930
1929 ténik a tagfelvétel, ott eszközölhetek a tagdíjfizetések és az új városi iroda a tagoknak és hozzátartozóiknak a vasárnapi kettős bajnoki mérkőzésre az üllői úti pályára szóló belépőjegyeket is árusítja. Természetesen a B-tribünre a márciusi tagbélyeggel ellátott tagsági igazolványok érvényesek és a fent- említett jegyek, amelyek elárusításra kerülnek, a pálya többi helyeire válthatók. Ajánlatos már az áprilisi tagdíjbélyegeket is minél előbb kiváltani, mert a húsvéti mérkőzés április elsejére esik és a mérkőzésre csak a már áprilisi tagdíjbélyeggel ellátott tagsági igazolványok érvényesek.” Azt, hogy hogyan is nézett ki ez az iroda, erre is érdemes kitérni. Három nagy helyiségből állt. Az egyikben a tagok várakoztak, a másikban az adminisztráció folyt, míg a harmadik az úgynevezett elnöki szoba volt. A falakat Obitz zöld-fehérre festette, amelyeket fényképek és zászlók díszítettek. Az elnöki szobában a Ferencváros serlegei kaptak helyet. Amint a lapok is megírták, „a Ferencváros az első magyar eqyesület, amely városi irodát rendezett be és tagjait adminisztratíven is tömöríti és a lehető legnagyobbra építi ki.” március 22. A „Minden idők legjobb 11-e” csapatába bekerült zöld-fehér játékosoknak a Ferencváros ünnepi vacsora keretében osztotta ki a Nemzeti Sport okleveleit és plakettjeit. A vacsora a Márkus étteremben volt, ahol több, mint száz lelkes klubtag ünnepelte a kitüntetett játékosokat: Rumboldot, Bu- kovit, Blumot, Takács II.-t, Schlossert, Borbást. március 23. Az FTC női kosárlabda-csapata első nyilvános mérkőzésén 14:4-re qyő- zöit az MTE ellen: Az FTC Kovácshegyi, Básthy, Zsigmond, Lukács és Rácz összeállításban játszott. A zöld-fehérek „góljait" Zsigmond 6, Lukács 5, és Rácz 3 szerezték. A nevekből is kiderül, hogy az atlétalányok alakítottak a téli időszakra kosárlabda-csapatot. A melegebb idő beálltával sem hagyták abba a lab- dázást, egymás között kézilabdáztak! március 24. Ferencváros—Újpest 3:1 0:1-es félidő után az üllői úti 32 ezres nézősereg káprázatos és emlékezetes II. félidőt láthatott. „A II. félidő egyetlen hatalmas lendületű roham, valósággal egyetlen lélegzet, mely kirobbant minden jó tulajdonságot, ami csak a ferencvárosi tizenegyben van. Alapja ennek a fényes kondíció, mozqatója a nagyszerű lendület, feltarthatatlan akarat, a színek becsületéért való hősies harc. Mert mi másnak nevezhetjük azt, hogy Takács .1. törött* lábbal küzd a center posztján, Furmann pompásan bekkel, az első félidőben majdnem elalvó Toldi vérbeli half módjára látja el szokatlan feladatát! De minden ember a második félidőben talált igazán magára. Kivétel talán csak az eqyetlen Amsei — aki végig kitűnően látta el tisztét. A csatársor lelke és ereje Takács 11. volt. Megérdemelte, hogy a rajongók vállra kapva vitték ki a pályáról. Az eredmény kialakulásában oroszlánrésze volt. 43
