Nagy Béla: FTC napló 1925-1927
lönösen az első félidő klasszikus küzdelemben bontakozott ki a két csapat tudása. A két csapat lendületét, tűzét, ötletes játékát nem fagyasztotta el a téli hideg, s míg az ég szórta—hintette ajándékát, a pályán futkosókra, szebbnél szebb akciók, a kiforrott futball finomságai virágzottak ki a mérkőzés alatt olyan lelkesedést váltva ki, hogy a nézősereg elfeledte a tél hidegét, a néha-néha arcába csapódó hó fagyos leheletét. Különösen az első félidő csillogtatta a játék szépségeit, amelyekből formás, pompás akciók, szép gólok születtek." Először az újpestiek találtak a hálóba, majd sorra hullottak a ferencvárosi gólok. A legszebbet Furmann szerezte, aki a 33. percben a 16-oson kívülről a „hosszú sarokba" vágta a labdát. Félidőben a Fradi 3:1-re vezetett, és a II. félidő már csak egy 11-es gólt hozott — így alakult ki a 3:2-es ferencvárosi győzelem, amelyet egyébként a Filmhíradó is megörökített. A Téli Kupa bár közönségsikert aratott, nem hozta meg a várt anyagi hasznot, ezért a többi mérkőzést nem játszották le. A rendezők a Ferencváros elsőségével befejezettnek nyilvánították. (Bécsben szintén ekkor játszottak a Téli Kupáért, ott a Wacker nyerte meg.) A Téli Kupa mérkőzések idején érdekes számításokat végeztek: melyik a legöregebb csapat? A Ferencvárosban játszott a legtöbb harmincon felüli labdarúgó: Schlosser 38 (!), Blum 34, Pataki 32, Rázsó 30 éves volt ekkor. A „korelnök" Slóziról így írtak: „Schlosser a labda nagy mestere még meg-megleckéztette a fiatalokat, adott néhány kiváló passzt, mégis ma már amit a szeme lát, amit ésszel ért és akar, nem mindig tudja lábbal is végrehajtani. Azok a jellegzetes görbe lábak bizony már nem olyan hajlékonyak, fürgék. A labda róluk nem villámlik, zúg félelmetesen a kapu felé! S a tüdő, a futballista motorja már bizony hamarabb szabálytalan ritmusba vág, nem úgy, mint tíz— tizenöt évvel ezelőtt. És a jó öreg Imre bácsi sokszor csak szóval vagy kézzel dirigál, de nem a futballista igazi „szerszámával”: a lábbal, a cipővel. De Schlosser Imre azért még ma is nagy játékos!" január 11. A Nemzeti Sport munkatársa felkereste otthonában Szigeti Imrét, a Ferencváros profi csapatának elnökét. Néhány részlet az interjúból: „Szigeti a vendégszeretetéről híres klubvezér Andrássy úti pazar pompával és finom ízléssel berendezett lakásán fogad, amelynek külön érdekessége, hogy a véletlen szeszélye folytán ablakai pont a nagy rivális, a kék-fehérek elnökének, Brüll Alfrédnek ablakaira nyílnak. Miután végigvezet a remek lakáson a legnagyobb készséggel áll rendelkezésünkre és a tőle megszokott lelkesedéssel kezd beszélni nagyszerű tavaszi terveiről: — Őszi nagyszerű szereplésére és teljesítményeire csapatunk az Újpesti elleni vasárnapi győzelmével tett pontot. Ez a mérkőzés jelentette egyúttal az őszi szezon végleges befejezését is, mert Tóth trénerrel való beszélgetéseink alapján a vasárnapi meccs után e hó 26-ig szabadságot engedélyeztem a játékosoknak. Február 20-án már Bécs jelenleg egyik legjobb csapata, a Vienna lesz ellenfelünk, 27-én a Nemzeti elleni mérkőzésünkkel pedig teljes gőzzel 1927 59
