Nagy Béla: FTC napló 1921-1925
megismerni a gallok és spanyolok földjének. És a megismerés nyomán megbecsülés, dicsőség fakadt, melynek pompázó fénye, glóriája az egész magyar futballt beragyogta. A fuiball hőskorát éltük akkor mi, magyarok. S a kor hőse, a hírvirágok koszorúba fűzője, a zöld-fehér együttes, a tizenegy ferencvárosi fiú volt. Bennük ütközött ki először a maga teljességében a magyar futballista minden erénye, értéke, ez a tizenegy bűvölte meg káprázatos győzelmeivel a nagy, nyugati népeket, melyek ámulva állottak meg a puszták fiai előtt. Mi meg remegő lélekkel lestünk minden hírt, amit róluk hozott a távíró. Feledhetetlen emlékek! Ahogy a múlt nem tér vissza a maga valóságában, úgy ezek a megbecsülést, szeretetet, rajongást jelentő percek sem peregnek le soha többé a magyar futball életében. A pályaudvar előtt a fogatok, autók, sűrű rengetege, hosszú sora állott. Ragyogó arccal, derűsen, örömtől sugárzó szemmel hömpölygőit a tömeg, mely várta fiait, a ferencvárosi tizenegyet, a nagy magyar futballcsapatot. Angliából jött az FTC! A vonatból egetrázó éljenzés közt ugrott ki a vidám csapat, ölelő karok erdeje fogta fel őket, s a boldogság moraja viharzott, a pályaudvar üvegteteje alatt, s az utcán egyaránt. Az örökké mosolygós Schlossert vállára kapta a tömeg, úgy vitte a kocsijához! A sikernek beszédes jéle, a babérkoszorúk erdeje, amit külön kocsi visz mögöttük . . . Régen volt mindez! Tíz év söíétlő terhe borult azóta a magyar égre, s vele a magyar futballra is. Az új idők zűrzavara más levegőt hozott, váqyódóbb lelket, kalandért sóvárgó szívet adott sok magyar futballistának, s már-már. félve vártuk egy-egy kirándulás végét, mely értékek elvesztését, a magyar futball nemes tradícióinak veszendőbe jutását jelentette. Ezeket a gondolatokat váltja ki belőlünk az FTC túrája. A siker, dicsőség emlékét egy évtized sem tudta elhomályosítani, s a múlt ragyogását minden fényét új színekkel, friss pompával kell a jelen harcosainak feldíszíteni. Fia a zöld-fehér színek alatt a régi szív dobog, ha a léleknek hőstettekre ragadó tüze van, akkor nem féltjük a ferencvárosi fiúkat. A múlt varázslatos emlékét nem fogják megcsorbítani!” ★ ★ ★ ,,A régi képviselőház aliq pár száz nézőt számlált, pediq a nyújtott boxsport kielégítő volt. A legizgalmasabb küzdelem Pakurár (FTC) és Szabó (Hl. kér.) között folyt le, amelyben a rendező egyesület taqia megérdemelten qyőzött." Ez volt az első év, hogy a bajnokságot hivatalosan is elismerték, íqy a váltósúlyú Pakurár Szilárd lett az FTC első ökölvívó bajnoka. „Pakurár Szilárd 23 éves fodrászsegéd, az FTC taqja. 1921 augusztusában lépett az FTC-be, ahol Untenecker József, a népszerű BOXI keze alatt nagyon szépen haladt. A szakosztály legszorgalmasabb taqja, de azt mondják: kissé önfejű. A bajnoki versenyben aratott szép diadala után azonban eqyesülete és mestere is meqbocsátiák ezt neki — a múltat illetőleg. Ami pediq a jövőt illeti, egy magyar boxolóbajnok tudni fogja, hogy mestere szavát követnie kell." március 4. A legrangosabb ifjúsági labdarúgó-vándordíj az Ékszerész serleg döntőjét a két örök rivális fiataljai játszották: FTC—MTK 2:0. 1923. 41