Nagy Béla: FTC napló 1921-1925
gon vitqtkozik a bíróval. Közbelépnek az FTC többi játékosai, nagy hangzavar, a bíró sápadtan áll a játékos gyűrűben, a közönség némán figyel. Egyszerre azonban mintha millió torokból törne föl az ordítás, a közönség beleszól a vitába, miközben Slum haragos kézlegyintéssel int a csapatának, megindul az öltöző felé, s lassan követik őt az FTC játékosai is valameny- nyien. A pályára izgatott klubvezetők futnak be, sürgés-íorgás, a közönség fülsiketítőén zajong, a rendőrök kordont vonnak, s minthogy az FTC részéről Sziqeti alelnök közli a bíróval, hogy a csapat nem hajlandó visszatérni, Schreiner Károly lefütyüii a játékot, s szoros rendőri fedezet mellett maga is az öltözőbe vonul,, majd követi őt az MTK csapata is. A közönség minden oldalról a pályára özönfik, száz kü'iön csoport is alakul, s mindenütt hihetetlen izgalommal tárgyalják a viharfelhőként a közönséq nyakába zúdult váratlan eredményt. Ez alatt bent az FTC-öltözőben Blum magából kikelten kiáltozza: — Egy év becsületes munkáját nem engediietem tönkretenni bírói ítélettel. Mindiq sportszerűen cselekedtem, ezt azonban már nem lehet elviselni. Ha íqy lehet bajnokságok sorsát eldönteni, akkor vissza fogunk vonulni a sportolástól. Semmi célja nincsen egy egész évi nehéz munkának, amikor eqy ember meggondolatlan ítéletével megfoszthat egy csapatot munkájának gyümölcsétől. Hiába csendesítik barátai, társai nem tud lecsillapodni. Irtózatos lelki megrázkódtatáson ment át néhány rövid perc alatt. A káosz teljessé válik a pályán, s a rendőrök csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudják az embertömegeket távozásra késztetni. Méq javában viharzik a szenvedelem, jönnek ki sorban a már felöltözött játékosok, mindenkit meqéljeneznek, de Szabót és Patakit vállára is emeli a tömeg. Normális, eredményes, sportszerű befejezés helyett íqy végződik az MTK—FTC döntő jelleqű bajnoki mérkőzés 1922. május 28-án. Kétségbe kell esnünk a hibáknak az egymásra halmozása föiött. Két- séqbe kell esnünk bíróink'könnyelműséqén és játékosaink meggondolatlanságán. Szörnyű doloq, hoay bíróink minden megfontolás nélkül szándékosnak minősítenek véletlen handsot és helytelenül megítélt 11-esekkel nem átallják eldönteni bajnokságoknak a sorsát. Végzetesen súlyos hibát követett el Schreiner Károly az elesett Szabó által csak a tehetetlenség nyomása által elkövetett hendsért megítélt 11-essel, de végze esen sú'yos hibába esett az FTC csapata is, mert elhagyta a pályát, s faképnél hagyott 25 000 embert. Dr. Földessy János a Spbrthírlapban megjelenő „Apró jegyzetek" című írásában így vélekedőit a történtekről: „Elvonult a két csapat. Mindenki tudta, mit jelent az eset: 11-es és a levonulás. Az MTK mégis néma, a levonultakat pediq vállain viszi ki a tömeg, s kocsiiát az FTC pályáig húzza át. Az objektív véleményem: az FTC feladta a csatát, elvesztette a mecsetet. nem vette fel a bíróval is n küzdelmet. Pedia egy 11-est nemcsak kivédeni lehet, hanem eay qólra is lehet kettővel válaszolni, ha eqy csapat olyan ’elkesen iátszik, mint ahogyan az FTC játszott. A szubiektív véleményem: az MTK nincsen rászorulva arra. hoqy íqv — búéi tévedéssel — nverien bajnokságot. Minthogy úqv érzem, hogy az MTK a zöld gyepen is men foaja nyerni a bainokságot, ki kell állnia becsületes küzdelemre az FTC-vel. Én az MTK helyében eqy nobilis gesztussal lemondanék a levonulás révén nekem jogosan kijáró két pontról." 1922. 30