Nagy Béla: FTC napló 1911-1921
1911. Az FTC első külföldi portyája 1911. december 20—1912. január 15. 1911. novemberében napvilágot látott a hír, hogy az FTC „footballis- tái” karácsonykor Hamburgban, majd Brémában és Berlinben lépnek pályára, sőt „ezenkívül egy angol országi szerződés irányában is tárgyal az FTC.” Bizony sokan a fejüket csóválták, s a szaksajtó is méltatlankodott: „mi a magunk részéről ezt a hosszú túrát nem helyeseljük. Gyönyörű és sportszerű ajándék a lelkes csapattagoknak, de egyrészt vereségekkel jár, másrészt letöréssel fog végződni. Pedig ott még nem tartunk, hogy az FTC-t nemzetközi viszonylatainkban nélkülözni tudjuk." Nem is kellett „nélkülözni” az FTC-t, hiszen ezen a portyán sorra születtek a szebbnél szebb eredmények. Az ország vitathatatlanul legelső labdarúgó-csapata az FTC volt. A csapat azonban nem tudta lemérni igazi tudását nemzetközi szinten. Azt a néhány nemzetközi mérkőzést, amelyeket az elmúlt évek folyamán vívott, nem lehetett igazi fokmérőnek tekinteni. Hosszú levelezés és tárgyalás után sikerült az egyesület vezetőinek létrehozni a mérkőzéssorozatot. Lapozzuk fel egykori kiváló kapusunk, Ungár Gyula jegyzeteit, s a korabeli újságcikkeket, ezekből megtudhatjuk, hogyan túrázott az első magyar csapat 66 évvel ezelőtt. December 20. „Este 6 óra. Vonatunk lassan, méltóságteljesen kigördült a Nyugati Pályaudvar csarnokából. Sok szurkoló, vezető kísérte ki csapatunkat, s az MLSZ elnöke, Kárpáti Béla meleg szavakkal búcsúztatott. Most, hogy elindult a vonat, kissé meghatódva üllek mellettem a játékostársak, hiszen sokáig távol leszünk Budapesttől, szeretteinktől. Malaky Mihály a túra szervezője, a csapat „atyja", kis nemzetiszínű zászlócskákat adott minden játékosnak. A túrával kapcsolatban az egyik sportot kedvelő utas kérdéseire Malaky így válaszolt: „Tekintettel arra, hogy játékosaink színtiszta amatőrök, a vasúti költségen és ellátáson kívül semmi néven nevezendő anyagi juttatást nem kaptak. Általában 200 korona zsebpénzt hoztak magukkal, ami bizony nem kis pénz. De figyelembe véve, hogy a cigarettától kezdve a képeslapig mindent saját pénzükön kell megvenni, szükségünk van erre az összegre. Most a vonaton csak tizenkettőn vagyunk, én mint a túra vezetője, Uhlyarik Béla vezetőségi tag és tolmács, a játékosok közül pedig: Ungár, Manglitz, Geiser, Weinber, Blum, Weisz, Koródi, Pataki, Szeitler és Fritz, aki tulajdonképpen csak jutalomból jön velünk, novemberben ugyanis az egyik mérkőzésen eltörte a karját, öt válogatott játékosunk Rumbold, Payer, dr. Borbás, Bródy és Schlosser csak Berlinben csatlakozik hozzánk. Ök öten már vasárnap Münchenben a válogatottban játszottak, s győztek 4:1-re.” december 21. „A Friedrichstrasse-i pályaudvarra érkeztünk, Slóziék már vártak bennünket, s így együtt volt az egész társaság. Villamoson átmentünk egy másik pályaudvarra, s már indultunk is Hamburg felé. Első mérkőzésünket a Viktória Hamburg ellen játszottuk. 11
