Nagy Béla: FTC napló 1899-1910
„Az FTC régi kávéházát a „Gebit" odahagyva, a Széchenyi kávéházban nyert teljes külön termet, amely sokkal jobban megfelel annak a célnak, amely a klub tagjainak szórakozására szolgál. A klub részére szóló minden írásbeli közlemények ezentúl IX. Ferenc krt. 9-—11 szám alá a Széchenyi kávéházba küldendők. Telefon: 69-29”. A fejlődésről szólt ez a híradás, hiszen klubház hiányában ekkor még csak kávéházak szolgáltak összejövetelek színhelyéül. A régi kisebb kávéházat kinőtte az egyre gyarapodó FTC! Persze az első, a régi „Gebit" az ősfradistáknak mindig kedves emlékük maradt. Ungár Gyula egykori kiváló kapusunk 1965-ben így emlékezett a századeleji „klubszobára”: — A Gebauer kávéház volt az első tanyánk. Ez a kávéház nem volt sokkal nagyobb, mint egy nagyobbacska kávémérés. Mi ennek dacára nagyon szerettük. A klubkávéházban, főképpen mérkőzés után, olyan sokan jöttek össze, hogy a felének sem jutott ülőhely. A klub iroda is itt volt. Ez a kávéház egyik sarkán levő beugróban volt. Az egész berendezés egy úgynevezett magasított íróasztalból állott. Még szék sem volt, mert az íróasztalon csak állva lehetett dolgozni. Innen 1909. január 1-én átköltöztünk a Ferenc körút és Mester utca sarkán levő ezüst tükrös Széchenyi kávéházba. Amikor utolsó este a régi törzshelyen voltunk meghatódva búcsúztunk: Isten veled jó öreg Gebauer kávéház! február 14. Magdeburgban nemzetközi úszóversenyen szerepelt egyik kiválóságunk Domonkos Pál. Az első osztályúak versenyében második, a II. osztályúak futamában az első helyen végzett. március 7. Örökrangadó a Millenárison: FTC—MTK 1:0. „Az FTC minden kétséget kizárólag jobb volt ellenfelénél, amely ez alkalommal ismét óriási szerencsével dolgozott. Különösen a gólok mentésében sie'eit sűrűn segítségükre a jó isten. Viszont a gólrúgásoknál ők sem voltak a szerencse tekintetében kellőleg diszponálva, mert még 11 -est is hibáztak. Az FTC-t hihetetlen pech üldözte a mérkőzés alatt. Hány biztosnak vett gólt mentett a kapufa vagy Domy ördögi keze. A mérkőzés elejétől kellett küzdeni a zöld-fehéreknek, hogy a mérkőzést megnyerjék. Egyik sikertelenség után a másik balszerencse ugyancsak váltogatja egymást, mikor a 88. percben igen könnyen és szabálytalanul érik el a győzelmet jelentő gólt.” A 6 méteres lesen álló Weisz fejesgólját a játékvezető megadta! A nevezetes eset után nem csoda, ha ilyen sorok láttak napvilágot: „A bírói tévedések korát éljük! A vesztes csapatnak minden jajszó elfojtása mellett csak a teljes tűrés az osztályrésze...” No persze — előfordult ilyen tévedés az FTC terhére is! március 14. Egy hét múlva ismét az FTC mérkőzése szolgáltatta a beszéd, illetve a sajtó témát. A MAC elleni rangadót 5:1-re megnyerték ugyan a zöld-fehérek, de bírálták a csapat „rendkívül durva" játékát: „Az FTC győzelmét föltétlenül megérdemelte, mert elvégre ő 10 emberrel hagyta el a küzdőteret a MAC 9-ével szemben. Megjegyzendő, hogy az ő elesettüket nem az ellenfél hanem a bíró ejtette ki. Megérdemelte és kivívta volna azonban az FTC minden valószínűség szerint más játék után is a győzelmet, mert kétségtelen, hogy az FTC futball tudás tekintetében is fölötte áll a MAC-nak.” Weiszet a játékvezető „durva inzultus” miatt állította ki... 1909. január 1. 83
