Braun Róbert a könyvtáros és a szociográfus (Budapest, 1960)

Turnowszky Sándor: Braun Róbert, a magyar szociográfia úttörője

tálatok, amiket ott szerzett, igen nagy hasznára váltak későbbi, különösen a nemzetiségi kérdés tanulmányozásával összefüggő tudományos munkásságának.

Tanári működését az Arad melletti Lippán kezdte (1902—1907). Egy onnan tett itáliai utazásának észleletei alapján írta „Lippa és Sansepolcro” című, páratlanul érdekes szociográfiai tanulmányát (Huszadik Század. Budapest, 1908. 4—6. szám), amelyben a két ország sok szempontból hasonló két kisvárosának szociális életét veti össze, állítja párhuzamba. Úttörő munka ez a tanulmány nemcsak a magyar, hanem általában az egész szociológiai irodalomban. Egészen újszerű Braun Róbert kutatási módszere, adatgyűjtési módja, a feldolgozás rendszeressége, az objektív társadalmi igazság megállapítására való törekvése. A tíz fejezetből álló tanulmány a két város életének összes vonatkozásai, „magaslatai és mélységei” átfogására törekszik. A gazdasági, társadalmi, népesedési, agráripari és kereskedelmi viszonyokat éppen úgy elemzi, mint a mindennapi életnek kulturális, politikai, igazságszolgáltatási és más vonatkozásait. Nemcsak alapos közgazdasági, etnográfiai, jogi, statisztikai, történeti ismeretekre, hanem művészi megjelenítő képességre, képzeletre is szüksége van az ilyenfajta munka szerzőjének, hogy néhány oldalon olyan képet vázoljon fel a két város életéről, amilyenhez hasonlót mások vaskos kötetekben egybegyűjtött statisztikai adatok tömegének felsorolásával sem képesek nyújtani. Az ilyen sűrítés, amilyen a „Lippa és Sansepolcro” — nemcsak tudományos munka, hanem művészi teljesítmény is.

Braun Róbert sohasem szerette a magasröptű elméleteket, mindenkor az empirikus gyakorlat embere volt.

12