Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

V. Irodalommal és munkásképzéssel kapcsolatos cikkek és tanulmányok

játékokkal és adomákkal és nem únja meg közkedvelt íróinak modoros és sablonos kifejezésük módját, a mely legjobb esetben affektált, legtöbbnyire azonban kiaszott, sterilissé vált féltehetségek cinikus szárazmalomtaposása.

Nem egyszer mondták — és kétségtelenül helyes megfigyelés — hogy intellektuális közéletünk ily alacsony- rendűségének a napisajtó túlburjánzása az oka, mely közönséget és írókat egyaránt a maga üzleti érdekeihez szabott szellemi táplálék produkálására és fogyasztására kényszerített és nevelt. De ez csak egyik oka. Végre is nem minden magyar író tette első lépéseit az újságlapokon; és akadtak Magyarországon is hébe-korba emberek, kik nem estek áldozatul az újság-hypnosisnak és máskép művelődtek, mint újságsuggestio útján. A külföldi modern revueknek — és pedig a legjobbaknak is — oly tömege jött és jön ma is Magyarországba, a mely aránytalanul fölötte áll a magyar revue-termelésnek mennyiségben is. Tudunk budapesti könyvkereskedőt, a kinek csak a Die neue Rundschau-ra negyvennél több előfizetője van; némely franczia és angol nagy revuere tíz-tizenöt; ellenben egyetlen magyar revuere sincs ötnél több: bizonyítéka, hogy a szükséglet megvan nálunk is, de minősített szükséglet.

Emlékezésünk szerint nálunk csak kétszer történt na- gyobbszabású kísérlet, hogy általános jellegű modern revuet kapjon a magyar olvasóközönség. A 90-es évek elején nagyobbára fiatal írókból álló társaság megalapította az Elet-et, becsületes törekvéssel, hogy a nyugat kultúrmozgalmaihoz kapcsolja vele közönségét. Az első folyóirat volt, a mely a magyar közélet jelenségeit a szo- cziális és természettudományi világnézet álláspont járói kommentálta és bírálta; az első, a mely a külföld nagy tudományos, irodalmi és társadalmi mozgalmainak korlát

491