Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

I. A könyvtári munkával foglalkozó cikkek és tanulmányok

ben elenyészően kicsi, azt csupán nagyfokú elfogultság tagadhatja.

Én azt hiszem, hogy kis 2000 koronás népkönyvtárba nem valók Ambrozovics-Meszlényi Ilona, Bánfi János, Bársony István, Beniczky-Bajza Lenke, Boross Mihály, Böngérfi János, B. Büttner Lina, Csengey Gusztáv, Cyprián, Hentaller Elma, Kincs István, Lőcsei Emma, Pósa Lajos, Rákosi Jenő, Vékony Antal stb. stb. regényei és versei. Talán nagyobb népkönyvtárba sem, amelyben Csehov és Tolstoj egy-két írása mellett képviselve volna Dosztojevszki, Gorki stb. Coppée és Daudet mellett Eugène Sue, Victor Hugo, Zola, France, Maupassant, a skandináv irodalmat nemcsak Andersen és Pajeken képviselné, hanem Bjömson, Lie, Ibsen stb. stb. Ha Marlitt három könyvvel szerepel, Tolstoj ellenben csak kettővel, akkor talán juthatna másoknak is hely.

Nem venném be népkönyvtárba a Göre Gábor-féle dolgokat, a magyar parasztnak ezen lealacsonyító kifigurázását sem.

Viszont nem tennék különbséget „az átlagnál magasabb fokú műveltségű olvasóknak” és az egyéb „népnek” való olvasmány közt. Minden jó könyv való a „népnek”, amelyet pedig nem olvasna „művelt” olvasó, az a „népnek” sem való.

Ugyanúgy hiányos és rosszul összeválogatott az ismeretterjesztő rész.

Nincs egyetlen könyv, amely a modem szociális problémákról, nagyon kevés, amely a természettudományok föiforgatásairól tájékoztatná az olvasót. A köz- gazdaságtant Maurice Blocknak manchester-liberális régi könyve képviseli. Modern egészségtanok mellett találunk a 80-as és 90-es évekből való, rég idejöket múlt salabak- tereket. A magyar parasztlázadások történetéről nem

95