Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

I. A könyvtári munkával foglalkozó cikkek és tanulmányok

része is vallásos és theológiai irodalomból, még Angliában és Amerikában sem bírják ezek használatát még csak l°/o-ra is föllendíteni.

Ellenben Berlinben is, Bécsben is, Saint-Louisban és egyéb amerikai városokban is általában tapasztalták, hogy a történelem, a természettudományok és a technika mellett a szociális és az ethikai problémák vonzanak a legerősebben. Ezeknek használata együtt 12—14, sőt helyenként 18—20°/c-ra is fölemelkedik.

Tudjuk, hogy a népkönyvtárakban olvasott könyveknek 70—90°/o-a a szépirodalomra esik.

Ernst Schultze, Emil Jaeschke és más német szakemberek írásai, továbbá az amerikai könyvtárak mintakatalógusai viszont abban értenek egyet, hogy -sem a tendenciózusan hazafias vagy erkölcsös regények és novellák, sem a rémregények, sem az érzelmes családi regények a legkeresettebbek, hanem azok a könyvek, amelyeket -mindenki: szegény és gazdag, „művelt” és „műveletlen” kell hogy olvasson: vagyis a régi írók közül azok, akik mai esztétikai igényeinket is kielégítik, az újak közül azok, akik tárgyban és formában maiak, modemek.

Az amerikai könyvtárakban Dickens, Scott, Victor Hugo kedveltsége egyáltalán nem csökken, ellenben Mark Twain egy-egy könyvét megjelenése után az első éven túl alig kérik.

A hamburgi könyvtárban egyáltalán nincs meg Marlittnak, Wememek, Heimburgnak, Nataly v. Eschst- ruthnak és a többi lagymatag, vizenyős, lapos stílusú és torz pszichológiájú „családi írónőnek” egyetlen munkája sem. Akik először jönnek a könyvtárba és kérik valamelyikét, mást kapnak helyette: nem esik meg, hogy ezen olvasók közül egy is recidiv lenne.

A jó könyvek terjesztésére alakult wiesbadeni egyesület első sorban -mai írókat vesz föl kiadványai közé. Ügy

92