Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

I. A könyvtári munkával foglalkozó cikkek és tanulmányok

meg a legtöbben. Az angolt és a franciát sem, mert bizony igen soit alapvető munka nincs magyarra lefordítva. Szóval a magyar könyvtárosnak már eleve nagyobb irodalomban kell tájékozódnia, mint a németnek vagy az angolnak.

De <ha már nyelvre is nagyobb terjedelmű irodalmat kell ismernie, mennyivel inkább kívánatos, hogy szakember legyen valamely tudományban, általános katalógus pedig csak több szakember kollektív munkájából jöhet létre.

Az egyetemi könyvtár kézikönyvtárát Dedek Cres- cenis Lajos és Dézsi Lajos urak rendezték újra. Két ember! Hozzá mindkettő —• úgy tudom — filológus! Inhet-e csodálni, ha munkájuk egyáltalán nem mondható sikerültnek?

Nem szólok a katalógus szakrendszeréről, amely nem ismeri például a társadalomtudományt, amely a művészetet az irodalomtörténettel, földrajzzal (!) és történettel (!) házasítja össze, amelyben a misztériumok, jövendölések, mágia a fizikával, asztronómiával és chémiával egy szakot alkotnak, az ipar, kereskedés és közlekedés az államtudományok közt szerepelnek, ellenben a mezei gazdaság, bányászat, borászat, vadászat a mathematika és természettudományok közt, mint a technológia alszakai, stb. stb. Mindez az egész könyvtár osztályozásának hibája s bármennyire tudománytalan és bármilyen nehézség a gyors és biztos tájékozódás számára, olyan nagy könyvtárban, mint amilyen az egyetemi, csak nagy munka és áldozatok árán lehet megváltoztatni. Nem szólok arról sem, hogy aki laikusnak tartom magam mindenből, ami az u. n. jog- és államtudományokon kívül esik, mégis egész sereg hibát találtam futó átnézésre a nékem idegen szakokban is.* Csupán egy szakot, az államtud ományo* Ezek közt a legmulatságosabb, hogy bár tizenegy oldalt foglal el a theológiai irodalom és bár egész sereg idegen nyelvű

75