Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

VIII. Függelék. A városi múzeumok föladatai és a Fővárosi Múzeum (1913)

A Nyilvános Múzeum és a Nyilvános Könyvtár és Főiskola

A Múzeumnak építési költségeit ez alapon kb. V2 millió koronára tehetjük, telek nélkül. Bizonyára nem oly összeg, amely a főváros anyagi erőit túlhaladná és az építkezés tervét az aktuális lehetőségek köréből kiküszöbölné. Nem annyira az elérhető megtakarítások szempontjából, amelyek azonban szintén latba esnek, mint inkább belső okokból mégis azt tartanók helyesnek, ha a Fővárosi Múzeum más, rokoncélú intézménnyel költöznék közös fedél alá.

Mindaz, amit a Múzeum mai és jövő anyagáról elmondottunk, kétségtelenné teszi számunkra, hogy a fővárosnak ezen kultúrintézménye, noha létesítése és ki- fejlesztése egyformán parancsoló morális és kulturális követelmény, tömeges látogatásra soká nem számíthat még. Az intézmény népszerűségét modern képtárral való kapcsolata ugyan fokozni fogja, de ennek kiépítése szintén még igen sok év munkáját igényli. Szóval, számolnunk kell azzal, hogy a Történeti Múzeum és a Modem Galéria együtt is, célszerű és méltó otthonban is, tömeggyönyörködtető és tömegnevelő eszközként talán még tíz-húsz évig nem fog teljesen érvényesülni.

Közelfekvő a gondolat, hogy olyan más intézményhez kapcsoljuk ezért, amelynek akkora a propagandisztikus ereje, hogy állandó tömeges látogatása biztosítva van. De ez a tömegforgalom természetesen csak akkor lehet üdvös a Múzeumra, ha hasonló lelki és szellemi fölké- szültségű embereket vonz oda, amilyenekre a Múzeumnak is szüksége van, hogy termékeny és hálás talajba hullathassa javait.

Azt hiszem, hogy keresve sem találhatnánk Budapesten községi kultúrintézményt, amely működése indíté676