Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

VIII. Függelék. A városi múzeumok föladatai és a Fővárosi Múzeum (1913)

Vei kiegészítheti a hiányokat, ellenben semmi sem lehet elég jó, amivel a kezdő érdeklődését akarjuk fölkelteni.

Ezeknél a kölcsön- vagy vándormúzeumoknál állandóbb hatást hivatottak gyakorolni a kerületi fiókmúzeumok, amelyek a kerületi fiókkönyvtárak mintájára és leg- többnyire azokkal egy épületben, Angliában és Amerikában szintén igen gyakoriak. Leginkább és leghelyesebben kicsiben való, miniature egyetemes múzeumok, természetrajzi, kultúrtörténeti, művészeti anyaggal. Mondanunk sem kell, hogy ezeknek a kis gyűjteményeknek ösz- szeállításában még szigorúbb elveknek kell uralkodniok, mint amelyek a központi és a kölcsön-múzeumban vezettek.

Gyermekmúzeumok

A fiókmúzeumok természetszerűleg elsősorban a gyermekek gyűlőhelyei és ez jól van így. Amerikában oly nagy fontosságot tulajdonítanak a gyermekek megnyerésének, hogy még olyan hatalmas tudományos intézetek, mint a washingtoni nemzeti múzeum, sem átallják, hogy külön kis gyermekmúzeumot rendezzenek be. Ezek összeállításának elvei természetesen mások: a gyermekek felfogásához, értelmi képességéhez alkalmazkodnak. Miként a gyermekkönyvtárakban, itt is örülnek, ha a gyermek okul és tanul; de azt tartják, hogy elsősorban gyönyörködtetni kell, mulattatni és csudálkoztatni. Mert „a csudával kezdődik a tudás”. A brooklyni múzeum gyermek- osztályát 1902-ben 84.000-nél több gyermek látogatta. Bizonyos, hogy a gyermekkori kedves emlékek nemcsak ezeket a gyermekeket viszik majd, ha embersorban vannak, a múzeumba, hanem ezer meg ezer szülő és felnőtt testvér első látogatását a múzeumban szintén ezeknek a gyermekeknek öröme és lelkesedése idézte elő.15

655