Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

VIII. Függelék. A városi múzeumok föladatai és a Fővárosi Múzeum (1913)

valami átéléssel kapcsolatban? Hazaszeretetüket ha ele­mezzük : azoknak a helyeknek szeretete, amelyekben gyermekkoruk boldog éveit élték; vallásuk: azoknak a dolgoknak félése és azok után való vágy, amelyek vala­mikor fájdalmat vagy örömet okoztak nekik; tudomá­nyuk: továbbfűzése olyan ismereteknek, amelyeket a kör­nyezet fáradság nélkül, szinte mechanikusan közölt velük, amelyek megszerzése örömet okozott vagy amelyek hasz­nát már egyszer tapasztalták; szépségük: olyan objektu­mok ábrázolásának szeretete, amelyekhez kellemes em­lékek fűzik. Nincs ebben semmi lenézni, sem szégyelni való. Az élet az, ami mindezek mögött van, amit mind­ezek kitesznek és az élet minden embernek a legfontosabb dolga. És a művészet mi más, mint az élet szépségeinek kifejezése. Nem természetes-e hát, ha az emberek a mú­zeumokba is csak akkor mennek, ha azok tárgyai érdek­lik őket? És érdekelni akkor fogják, ha életükkel valami­lyen kapcsolatuk van. „Hogyan keltsük föl — írja a nagy festő Eugène Carrière — olyan lények érdeklődését a plasztikai formák kifejezése iránt, akik nem tanulták meg, hogy az életben értsék meg és szeressék azokat? Van-e ebből a szempontból jogosabb gondolat, mint Pas­calé: „Milyen hiábavaló az a festészet, amely azt hiszi, hogy érdekelhet oly dolgok reprodukálásával, amelyek a természetben egyáltalán nem érdekelnek!”6 Nos, ha van nyilvános múzeum, amelynek módja van rá, hogy minden tárgyával ilyen eleven érdeklődésbe ka­paszkodjék: a helyi, városi múzeum az. A régi utcában, amelynek képét bemutatja, talán mindennap játszottunk gyermekkorunkban, talán abban állott a szülői ház, az is­kola, talán ott ütötte föl valamely puszta telken sátrát a vándorló cirkusz vagy állatsereglet; az elhalt polgármes­terek képei jó és rossz idők küzdelmeinek és örömeinek emlékét idézik föl, régi utcák nevét, sokszor hallott ese­633

Next

/
Thumbnails
Contents