Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

I. A könyvtári munkával foglalkozó cikkek és tanulmányok

ben a legliberálisabb álláspontot foglalja el. Nem szabad „tote Schätze für künftige Zeiten aufspeichem” (398. 1.). A katalógusokat a közönségnek hozzáférhetőkké kell tenni, az olvasóteremben nem szabad oly szigorú ellenőrzést gyakorolni, hogy az emberek elriadjanak; a könyvtárak több időn át legyenek nyitva mint most stb. Vájjon hozzájárulnak-e Graesel intelmei, hogy mifelénk is meghonosodjon azon szellem, a mely a közönség iránti bizalomra alapítja a könyvtárihasználás szabályait?

Messze túlhaladná ismertetésnek a keretét, ha Graesel könyve minden részének elemzésébe belemennénk. Legyen szabad végül csak néhány hiányára és tévedésére utalná.

Hogy a 'magyar bibliológiai irodalmat alig-alig idézd, az inkább a mi hibánk, mint az övé. A mi német vagy latin nyelven megjelent, azt megemlíti ő is, így György Aladár könyvstatisztikáját, az egyetemi könyvtár kéziratkatalógusát stb. Ismerteti a köteles példányokról szóló magyar törvényt, ellenben nem tudja például, hogy országos könyvtár Magyarországon is van (N. Múzeumé) stb.

Teljesen hiányzik az oly fontos hatósági könyvtáraknak méltatása. A Börsenblatt f. den Deutschen Buchhandel a könyvkereskedők egyletének újabb határozata szerint könyvtáraknak nem adható, így tehát alig is szerepelhet a könyvtámok segédeszközei közt. A bibliográfiái forrásmunkák közt nemcsak Szabó és Hellebrant Régi magyar könyvtára vagy Kertbeny könyve nincs említve, hanem hiányoznak német és franczia munkák is, éppen a jog- és államtudományok köréből. így a párisi Notes Critiques, Stammhammernek, Nettlaunak bibliográfiái, Kuno Frankensteinnak folyóirata stb. Mennyire igaza van — önmaga ellen — Graeselnek, hogy nemcsak filológusok legyenek könyvtárnokok!

Ritkán, de mégis megzavarja a könyv élvezését, hogy

»

61