Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

V. Irodalommal és munkásképzéssel kapcsolatos cikkek és tanulmányok

és szabad műveld munkája által, amely nemcsak útját állja, hogy szellemük megcsontosodjon, hogy agyuk az új benyomások és megismerések iránt fogékonyságát elveszítse, hanem amely sokszor egyenesen hivatva van arra és egyedül képes arra, hogy ezt a szellemet és ezt a fogékonyságot kábaságából és lomhaságából kiragadja. Valóban nem lehet csodálkozni azon, hogy az utilitárius és józan amerikai gyárosok áldozzák a legtöbb pénzt országuk nyilvános könyvtárügyére.

*

Valamennyi hadviselő államban már is serényen készülnek arra, hogy a háborús gazdaságot a békés gazdaságba átvezessék. Angliában az industrial reconstruction a nyilvános diskusszió egyik főtárgya ma és ebben a közoktatásügy újjászervezése játssza a főszerepet. Az Anglián kívüli tanrendszerek előnyeit és hátrányait gondosan mérlegelik. Nekünk is száz okunk van, hogy ezzel a kérdéssel törődjünk. És ha ezt tesszük, nagyon fontos elkerülnünk a veszélyt, hogy kényelmességből vagy — hogy Gilbreth kifejezésével éljünk — tudatlanságból egyszerűen a régi nyomokba lépjünk. Magyarország „ipari újjászervezése” a magyar ipari és művelődési politikusoknak magasabb feladatokat tűz ki, mint a nyugat-európaiaknak. Nekik nemcsak a régit kell helyreállítaniok, régi fejlődéseredményeket újra bizto- sítaniok, hanem minálunk részben még új fejlődésirányzatoknak kell útját egyengetniök. Hiszen a háború alatt minálunk is hatalmas ipari üzemkoncentráció történt, amely azonban jórészt híjával van a szellemi és erkölcsi előfeltételeknek. Láttuk, hogy a nyilvános könyvtárügy ennek a fejlődésnek fontos tényezője és nélkülözhetetlen szerv a nagyipari nevelés rendszerében. Alig szorul bizo592