Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

V. Irodalommal és munkásképzéssel kapcsolatos cikkek és tanulmányok

feltétele az egységes szervezkedés és a nemzeti géniuszokat respektáló, de egyszersmind összhangba hozó és egybekapcsoló internacionalizmus.”*

Végül a Földtani Intézet igazgatója, Lóczy Lajos egyetemi tanár:

„Akármilyen legyen is a háború eredménye, okozzon bár hosszantartó nyomorúságot, változzanak az országok határai bárhogyan is, mindez a tudomány haladását nem fogja megakasztani. Hiszem, hogy a nagy véráldozatok után a béke szeretete a nemzetek antagonizmusa helyébe fog lépni és a nemzetközi megegyezés talán a tudományos körökön túl is tért fog nyerni.”**

A nemzetközi hírszolgálat mai hiányossága nem engedi tudnunk, hogy francia és angol részen mennyire viszonozták ezeket az érzelmeket. De meg vagyunk arról győződve, hogy semmivel sem kisebb tudományos közvélemény védelmezi ottan is az európai kultúrközösség szent egységét. S oly nagyszerű ez a többnyire spontán demonstráció a világtudomány és világirodalom mellett, a tudományos és művészeti erkölcs erejébe vetett hitet olyannyira megerősítő, hogy minden gazdasági támasz nélkül, egymagában is elegendő lesz a kultúra nemzetköziségének föltámasztására a háború után.

Könyvtári Szemle, 1915. 111. évf. 1—3. sz. p. 1—10.

* Giesswein Sándor: A háború és a társadalomtudomány. Nemzetközi élet, 1915. 1/2. sz. p. 14.

** Magyar Figyelő, 4. évf. 1914. 4. k. p. 268.

581