Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)
V. Irodalommal és munkásképzéssel kapcsolatos cikkek és tanulmányok
jelentékeny utat fog magának törni, származzék bár angol, francia vagy akár — hun toliból.”* A boroszlói egyetem rektora, Ottó Küstner, orvostanár, tanévet megnyitó beszédében így szól az egyetemi ifjúsághoz: „A tudomány nemzetközi, ezt mondjuk és hangoztatjuk mindenkor. A tudomány számára nincsenek nyelvi, nincsenek politikai határok. Amit egy nemzet kebelében fölfedeztek, azt a sajtó, a távíró és a villamos szikra közli a többivel és a megkezdett irányban tovább lehet dolgozni. Így van ez ma; régebben természetesen nem volt ennyire ... A mi tudományunk (a szülészet) Franciaországból indult ki. Lényeges haladást köszönhetünk hollandi iskoláknak és kutatóknak, továbbá Angliának, Svéd- és Norvégországnak és Dániának is ... A múlt század elején Németország is sorompóba lép .. .”** És a bölcselet és lélektan nagymestere, az öreg Wundt, aki az elsők közé tartozott, amikor Németország igazát a külföld tudományos fóruma előtt kellett igazolni, VoZ- kerpsychologie-ja 7. kötetének most megjelent második kiadása előszavában ezeket írja 1915-ik évi januári kelettel: „Minél inkább látszik azonban ma, mintha a népek békéje távoli eszménnyé vált volna és a szeretet éppenséggel gyűlöletté, annál inkább szeretjük remélni, hogy ismert történetbölcseleti axióma szerint, — az egyedüli szerint, amelyet legalább a történet sok esetben igazolt, — a mostani népekháborúja után is tartós népekbékéje fog * K. Th. von Heigel: Krieg und Wissenschaft. Rede. München, 1914. p. 9. ** Otto Küstner: Nation und Wissenschaft. Rektoratsrede am 15. Okt. 1914. Breslau, 1914. p. 4. 18—19. 37* — 28 579
