Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)
V. Irodalommal és munkásképzéssel kapcsolatos cikkek és tanulmányok
Gorkijtól, hogy elvtelenek legyenek, különben kidobom az irodalomból? * Nyilvánvaló, hogy mindaz, amit bírálóm szavaimból következtet: nonszensz, aminek cáfolata saját cikkemben benne van. Ha ezt megállapítottam: meg is feleltem. Mindazáltal érdekes annak végére járni, hogyan juthat jóhiszemű ember ilyen következtetésekre? Nem lehet ezt másból magyarázni, mint abból a rettenetes, a tudomány szellemével mindenkép összeférhetetlen fanatizmusból, amelylyel a magukat marxistáknak vallók jó része Marx osztályharcelméletét a világ minden dolgára alkalmazza. Miben áll ez az elmélet? Legegyszerűbb alakjára redukálva, abban, hogy a gazdasági termelés módja szabja meg a jövedelemmegoszlásét is: e kettő együtt, (a társadalom gazdasági szerkezete) vagyis a termelés technikája és a jövedelemért folyó harc, amit közönségesen osztályharcnak neveznek, föltételezi (bedingt) a társadalmi, politikai és szellemi életfolyamatot is. Ebből az elméletből semmikép sem következik, hogy minden társadalmi jelenség közvetlenül az osztályharc által van determinálva; vagy éppen, hogy minden, ami e társadalomban van, egyetlen osztály érdeke és nincsenek olyan társadalmi jelenségek, amelyekhez több osztály érdeke fűződhetik. De ha Marx tételéből bárki is logikailag ezt következtetné, el kell hallgatnia, mihelyt a tények mást mutatnak. Ezt követeli az igazi tudományosság szelleme, amely — erős meggyőződésem szerint — Marx szelleme is. Avagy nem ő volt az, aki az ideológiák (elméletek) nagy részét történeti illúzióknak, irreális tudatállapotoknak 36* — 28 563
