Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

I. A könyvtári munkával foglalkozó cikkek és tanulmányok

ményen. Jellemző, hogy éppen Dzvatzko, a könyvtártannak első egyetemi előadója, szintál azok közé tartozik, a kik különválasztván a könyvtár ismeretét az írás és a könyv ismeretétől, tagadják a könyvtárismeret tudományjellegét. Ügy tetszik nekünk, hogy joggal. A tudomány összefüggések, okok és okozatok, következmények kutatása és rendszeres összefoglalása. A kutató és spekulatív elem kétségtelenül hiányzik a könyvtárismeretből, hacsak nem szabjuk annak határait oly tágra, mint azt Eichler teszi, a ki szerint a könyvtártudomány az irodalmi emlékek keletkezésének, terjedésének és használatának előfeltételeit és módjait is kutatja. Sokkal helyesebbnek tetszik Oskar MEYER-nek meghatározása, hogy a könyv- tárnok működése csupán egy tudományosan képzett férfi tevékenysége bizonyos téren; nem egy, hanem több tudomány szolgál kiképzésére és támaszául.

Ez úgyszólván az egyetlen alapvető kérdés, a melyben GRAESEL-lel nem értünk egyet. S azt hisszük, hogy GRAESEL-nek az egész művén keresztülvonuló alapfölfogásával a könyvtárnok hivatásáról sokkal jobban egyez meg a könyvtárismeretnek mint egyszerű tannak konczipiálása. GRAESEL oly határozottan tanítja — minden kérdés vitatásánál áthatja azon nézet, — hogy a könyvtárnak igazi hivatása mások tudományos működésének előmozdítása, hogy ez maga is a könyvtárnoknak tudását az emberi tudás fokozataiban szerényebb helyre utasítja. (A mi persze távolról sem zárja ki, hogy a könyvtáros tudós is legyen.)

A könyvfármok hivatásáról való ezen demokratikus fölfogás mellett Gr aesel könyvének második ' alapvonása — modernsége. Ö ugyan mindenütt, a hol valamely kérdésiben ellentétes nézetek vannak, lehetőleg óvakodik határozott ítélet mondásától; mint igazi kézikönyv, mindig megőrzi a tájékoztató, az informatív jelleget. De a könyv53