Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

V. Irodalommal és munkásképzéssel kapcsolatos cikkek és tanulmányok

nevettetés veszedelme nélkül nem is mondhatná senki. Csak a takarékos kispolgárok hazájában lehet még ilyesmiről -beszélni. De talán ott sem hiszi már mindenki, hogy az államkölcsönök és részvényspekuláció korában a vagyonok takarékosságból keletkeznek; és a számtalan kereskedelmi és ipari kisüzem is foglalkoztat bérmunkásokat és táplálkozik ennek folytán munkásai érték- többletéből.

A másik tévedés, hogy egyáltalán nem látja a gazdaságban szereplő egyének gazdasági cselekvésének kény- szerűségét. A tőkések, amikor pénzüket gyümölcsözően befektetik, amikor az üzemet a legnagyobb ökonómia és a legteljesebb technika elvei szerint berendezik, azért tesznek így, mert nem tehetnek másként — ha csak kipusztulni nem akarnak. Cselekvésük motívumai tehát nem az ő egyéni akarásukban, hanem mélyebben, abban a gazdasági szervezetben vannak, amelynek mindnyájan csak egymásba kapcsolódó részecskéi. Akár akarják, akár nem — úgy kell tenniök, ahogy helyzetük a termelés gépezetében megköveteli; és minthogy különben el kellene pusztulniok: akarják. De miféle egyéni és önző akarás az, amely megföllebbezhetetlen hatalom parancsa alatt működik! Itt is, mint a „gazdasági érdekek” föntebb jellemzett tanában, a gazdasági cselekvések lelki kísérőinek vissza nem vezetése a gazdasági viszonyokban rejlő okaikra a társadalmi processzusok megértésének legfőbb akadálya.

Ez az érvelés az egyéni érdekekkel különben éppen úgy a liberális iskolából való, mint a takarékossági érv. Hisz ismeretes Herbert Spencer elmélete, aki a jövő szabad társadalmának harmóniáját attól várta, hogy az emberek fejlettebb belátásokkal a közérdeket egyéni érdeküknek fogják fölismerni, azt fogják akarni és aszerint rendezik be cselekvésüket. Erre az elméletre is

526