Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

I. A könyvtári munkával foglalkozó cikkek és tanulmányok

den nicht ausser Acht gelassen werden können, wenn die Kammer ihre Aufgaben entsprechend lösen soll.” Innen kezdve egészen a 60-as évek végéig a könyvtári előirányzat 400 és 300 p-forint (illetve 420 és 315 o. é. forint) közt ingadozik, de a tényleges kiadás mindenkor jóval alatta marad ennek. Ez a takarékoskodás annál különösebb, mert Pesten akkoriban közgazdasági könyvtár egyáltalában nem volt, a pesti nagy könyvtárak „jogi s államiam összes műveit” pedig 191 oldalas kis-nyolcadrétű Címmutatóba foglalhatta össze Márki József még 1865- ben is.

Amikor a kiegyezés után a kamara is újjáalakult az 1868. évi VI. t. c. alapján, hirtelen nagy lendülettel fogtak hozzá a könyvtár fölújításához is. Megvetették rendszeres katalógusának az alapját és az előirányzatot is lényegesen emelték. Az 1869. augusztusától 1870. december végéig terjedő költségvetési időszakra 1275 forint szerepelt a kamara költségvetésében könyvtári előirányzat címén, a mi évi 900 forintnak felelt meg. Mégis tényleg csak 407,63 forintot adtak ki, bár a könyvtár állapota — mint az a még ma is meglevő egykorú jegyzékből látható — sokoldalú bevásárlást igen indokolttá tett volna. Már a következő évben, 1871-ben, le is szállt a könyvtári előirányzat 600 forintra és ezen a fokon maradt egészen a 90-es évek elejéig, amikor 800 forintra, majd 1896-ban 1000 forintra emelkedett.

Az évenkint előirányzott összegekből a könyvtárt a tudomány mindenkori színvonalán föntartani és amellett a kamara gyakorlati céljainak megfelelővé tenni nem lehetett volna, ha a kamara csereviszony útján és főkép a felsőbb hatóságok adományaiból nem gyarapíthatta volna könyvtárát. A 70-es évek elején készült, de igen hiányosnak látszó rendszeres jegyzék szerint a könyvtár akkor körülbelül 1500 művet számlált, a 80-as évek elején kö40