Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)
II. A Fővárosi Könyvtárral kapcsolatos cikkek és tanulmányok
megtette. (V. ö. Gulyás Pál: A népkönyvtárak szervezése, jen- tartása és kezelése. Bpest 1909. 17. 1.) Az itt következő táblázat ad képet a nagyobb vidéki városok könyvtárainak 1908. évi állapotáról (a Magyar statisztikai évkönyv kimutatása szerint): Állomány az év elején Gyarapodás a z év folyamán Látogatók száma Kikölcsönzök száma Használt kötetek száma* Az intézet k iadásai Ebből állami segély k ötet korona Fiume . . . 17 630 413 5 604 682 960 3 200 Győr ....... 2 6 329 420 76 238 732 2 310 1000 Losonc . . 23 156 225 — 89 6 345 1 236 400 Pozsony . 14 978 1981 2 579 625 896 5 597 — Szeged .. . 70 420 1099 11 668 85 128 21 200 2200 Temesvár . 33 228 2044 4 282 2044 8 756 7 961 — Yersec ... 19 889 970 — 2520 4 104 500 500 Zombor .. 31 833 302 38 141 14 500 2 547 1000 * E rovat adatai nyilvánvalóan csak a kölcsönadott kötetekre vonatkoznak. s Legújabban dr. Gulyás Pál múzeumi segédőr és népkönyvtári szakmegbízott írja: „Hazánkban még ennél is kevesebb történt a községek részéről... Maga a főváros egyáltalán semmit sem áldoz népkönyvtárakra, mert azt csak nem tekinthetjük áldozatnak, hogy egyik-másik egyesületi alapon keletkezett népkönyvtárat megtűr középületeiben s néha-néha egy pár száz korona segélyt adományoz. Községi népkönyvtárak felállítására és fentartására még csák nem is gondol. Szomorú tünet, hogy a közelmúltban, amikor a főváros új 2001 milliós kölcsön felvételével akart lendíteni szükségletein s a kerületek egymással vetélkedve dolgozták ki a közgyűlés elé terjesztendő szükségletek lajstromát, szó sem esett arról, hogy ideje volna kerületenként külön községi népkönyvtárakat fél17 Szabó Ervin — 22 257
