Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

II. A Fővárosi Könyvtárral kapcsolatos cikkek és tanulmányok

îüllésnek indultak. Használóik köre túlságosan szűk és æzelésük sem megfelelő; de ennél nagyobb bajuk, hogy ninden jóakaratú utasítás ellenére előbb-utóbb fölülkere- tedik bennük az iskola, a tanítói tekintély elve és az uni- ormozás, vagyis épen azok a jellemvonások, amelyeknek ;pen hiánya a nyilvános könyvtárak létezésének első- ■endű jogalapja. Alig is hisszük, hogy a némely községi skolákban újabban kezdeményezett olvasószobák is ne ussanak rövidesen az iskolai könyvtárak sorsára.

A tanítók és tanulók épen úgy a nagy nyilvános könyv- úrba tartoznak, mint a népesség összes többi rétegei- Ez íasonlíthatlanul jobban szolgálja ki őket, mint az isko- ai könyvtárak. Budapest 42,000 kötetnyi ifjúsági iroda- ommal 51,000 használatot ér el, tehát kötetenkint 1,2-et; Birmingham város könyvtára 11,000 kötettel 225,000 forgalmat csinál, vagyis egy kötetet 20-szor forgat meg; Chi- lago kivált 21-szer.* Kell-e ennél beszédesebb adat!

Nem habozunk kijelenteni, hogy kár minden fillérért, amit a főváros az iskolai könyvtárakra költ. Az iskolában aines másra szükség, mint a tanári szobában egy lexikonra, néhány kézi és tankönyvre, szótárra és a legfontosabb pe- iagógiai folyóiratok folyó évfolyamának számaira. Minien egyebet tanár és tanuló egyaránt teljesebben, gyorsabban, kényelmesebben kap meg az általános könyvtárban.

Az iskolai könyvtárak beolvasztása további 120,000 kötettel gyarapítaná az új könyvtár állományát és 25—

30.000 koronával, mint ma is állandó kiadással, csökkentené az új szükségletet. Ha ehhez vesszük a már is szépen fejlődő Fővárosi pedagógiai könyvtárt, további körülbelül

5.000 kötetnyi, végig értékes gyűjteménnyel számolhatunk.

* L. a 20. táblázatot a Nemzetközi Könyvtárstatisztikánál.

245