Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

II. A Fővárosi Könyvtárral kapcsolatos cikkek és tanulmányok

mányi irodalomban gazdagok, másokban a történelmi irodalom gyűjteménye nagyobb; helyenkint a szépirodalom az állománynak háromnegyedére is fölemelkedik, másutt a központi könyvtárban egyáltalán nincs szépirodalom, ehelyett a fiókok vannak dúsan fölszerelve ezzel. Helyi szükségletek és hajlamok, tradíciók, adományok stb. idézik elő ezt a változatosságot*

Mindenképen kívánatos volna, ha a változatosságnak ezen véletlenét Budapesten racionális munkamegosztás által tervszerűvé és törvényszerűvé tennők. Budapesten is van néhány, irányában már megállapodott nagy tudományos könyvtár. A Nemzeti Múzeum könyvtára magyar és Magyarországra vonatkozó irodalomnak gazdag gyűjtőhelye; az Egyetemi könyvtár a humanisztikus és a magyar politikai irodalomban gazdag; az Akadémiai könyvtár-Ъап a világ tudós társaságai nagy értékű kiadványait találjuk szinte tökéletes teljességben, amellett gazdag filozófiai gyűjteményt; a Központi Statisztikai hivatal könyvtára az összes kultúrországok hivatalos statisztikáit tartalmazza, s. i. t. Emellett azonban mindezek a könyvtárak csonkább- teljesebb általánosságra törekesznek. Így természetes, hogy azokon a könyveken kívül, amelyeknek racionális munkamegosztás mellett is minden könyvtárban meg kell lenniök, évenkint százával vásárol valamennyi könyvtár olyan drága munkákat is, amelyek nem is egy, hanem több budapesti könyvtárban is megvannak már. Pedig nem volna szabad, hogy Budapest könyvtárai ezt a fényűzést megengedjék maguknak- Beszéltünk már arról, hogy a főváros összes tudományos könyvtárainak dotációja együttvéve sem akkora, hogy a tudományok haladását csak annyira is nyomon kísérhessék, mint a bécsi egyetemi könyvtár egymaga, amely pedig a húsz legjob* L. a 19. táblázatot a Nemzetközi Könyvtárstatisztikánál.

235