Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

II. A Fővárosi Könyvtárral kapcsolatos cikkek és tanulmányok

konyha-jellegük riasztja el a szervezett munkásokat. Őket megnyerni csak olyan könyvtárral lehet, amely, mert a népesség intellektuális elemeivel is számol, kénytelen magát ezeknek színvonalán tartani. És a tapasztalat azt mutatja, hogy a munkásosztály elitjének könyvszükséglete semmivel sem alacsonyabb rendű, mint az ú- n. művelt osztályoké.*

De maguk a mi müveit osztályaink is örömmel kell hogy kapjanak egy új könyvtáron, amely az ő szükségleteikkel is törődik. Feljebb kimutattuk, hogy csupán a tudományos könyvszükségletet is tudományos könyvtáraink igen hiányosan elégítik ki. Amellett az esti órákban nyitva tartott könyvtárunk egyáltalán nincs, holott a nappal dolga után járó intellektuel is csak az esti órákat szentelheti olvasásnak. Nincs továbbá egyetlen nagyobb szabású folyóirat-olvasótermünk sem. És végül: még jó szépirodalomhoz is csak oly áron juthatnak hozzá, amely a művelt középosztály szegényebb, tehát nagyobb rétegének is túlmagas. Bízvást elmondhatjuk, hogy a művelt középosztály épen úgy rá van szorulva a nyilvános könyvtár intézményére, mint a munkások vagy a tanuló ifjúság. Vájjon nem nagyon jellemző adat-e, hogy amikor Budapest általános tudományos könyvtárában összesen 174, az értelmiséghez tartozó olvasó fordul meg, Liverpool nyilvános „n é p”-könyvtárában 4,700-at számlálnak ilyet? Budapesten az olvasók 6°/o-át, Liverpoolban 11%-áit.** Tudományos és „nép”-könyvtárról lévén szó: fordított arányt várnánk.

Végül még egy nézőpontot kell említenünk, amelyből kívánatos, hogy az új könyvtár szolgáltatásai a népes* L. a 21. és 22. táblázatot a Nemzetközi Könyvtárstatisztikánál.

** L. a 4. táblázatot A budapesti könyvtárügy statisztikájánál.

228