Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)
II. A Fővárosi Könyvtárral kapcsolatos cikkek és tanulmányok
mok és a modern képtárak, sőt ez utóbbiaknál mindenesetre százszorta előbbre való. Nem szükséges ennél a kérdésnél soká időznünk. Akiket az angol-amerikai könyvtári adó intézménye, az összes kultúronszágok nagy- és kisvárosainak' áldozatai esetleg még meg nem győztek, azoknak is meg kell ha- jolniok, ha Budapest könyvtári viszonyainak fent megkísérelt kritikáját olvasták. Ha egyáltalán hiszi valaki, hogy általános nyilvános könyvtárakra Budapesten épen úgy van szükség, mint minden más kulturás városban, akkor nem zárkózhatik el az elől a megismerés elől sem, hogy ezt a szükségletet Budapesten is csak a község láthatja el kielégítően. És aki ezt az új szükségletet logikusan a közoktatási feladatok körébe utalja, az az új kiadásoktól sem ijed meg. Ugyan mit jelent egy tizenkétmilliós tanügyi kiadással dolgozó költségvetésben 200,000 korona! Budapest netto tanügyi kiadásai az utolsó 20 évben évenkint átlag félmillió koronával emelkedtek. Egy lakóra 1890- ben 5 korona, 1906-ban 11 korona közoktatási költség esett; ma 13 korona 79 fillér- Megérzi-e majd Budapest népessége, ha ez a költség 30 fillérrel meggyarapszik, 13 korona 80 fillérről 14 korona 10 fillérre emelkedik? A főváros összes kiadásaiból egy lakóra eső hányadot ez alig 1/2°/o-kal növeli. III. A községi nyilvános könyvtár föladata. Az új községi nyilvános könyvtár föladata tisztán és világosan áll előttünk: a főváros anyagi képességének lehető kímélésével jó olvasmánnyal kell ellátnia azokat, akik maguk gyönyörűségére vagy okulás céljából már is olvasnak; és föl kell keltenie az olvasás és önművelés 15 Szabó Ervin •— 14 225