Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

II. A Fővárosi Könyvtárral kapcsolatos cikkek és tanulmányok

pesti népkönyvtárak 10,000 koronán vásároltak könyvet, összesen 90.000 kötetnyi forgalmat értek el és köteten- kint 1,7 kölcsönzést. Mindazonáltal ezek az eredmények is alig lendítenek valamit az összesített arányszámokon, A végeredmény mégis csak az, hogy Budapest 800,000 főnyi népességének könyvszükségletét kt>. 100,000, nagyrészt silány, szegényesen gyarapítóit, szegényesen elhelyezett, ötvenfelé szétforgácsolt kötettel kell kielégíteni, minek folytán, mialatt Bécsben 1 család átlag 8—9 kötetet olvas egy évben, Budapesten 4 családra egész éven át alig jut összesen 3 kötet! Ez majdnem annyi, mint semmi!

Így a könyvtárak mindkét, Budapest, tehát egész Magyarország kultúrája számára oly fontos típusáról: a tudományosakról és az úgynevezett népkönyvtárakról meg kellett állapítanunk, hogy a reánk lehetőleg legkedvezőbb összehasonlítás világításában is, úgy a könyvanyag, mint annak racionális kihasználása tekintetében igen kezdetleges igényeket sem elégítenek ki. Ha a nálunk méltán sokkal népszerűbb angol-amerikai mintákkal mértük volna össze könyvtárainkat, az ítélet sokszorosan súlyosabb volna: egyenesen megsemmisítő.

A magántevékenység nem produkálhat kielégítő eredményeket.

Sajnálattal állapítjuk ezt meg. Sok jóakarat, sok buzgalom, sok energia őrlődött fel eddig is, kivált népkönyvtáraink szolgálatában. ‘Lelkes férfiak és nők minden tőlük telhetőt megtettek, hogy Budapest népességét jó olvasmánnyal ellássák. Hogy törekvésük nem volt gyümölcsözőbb, nyilván azon múlik, hogy az egyéni kezdeményezés és az egyéni vállalkozás minálunk meg kevésbé képes nagy közösségi szükségleteket kielégíteni, mint másutt.

223