Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

II. A Fővárosi Könyvtárral kapcsolatos cikkek és tanulmányok

ma bizonyára legalább 150,000, köztük taián 10.000 fő iskolai hallgató. Ha ezekhez hozzávesszük az önálló keresetet nem űző nőket: legalább 600.000-re kell tennünl már ma azoknak a számát, akik Budapesten közkönyvtái olvasóiként számba jöhetnek.* **

Hogyan gondoskodik a főváros közönsége ezeknek í tömegeknek művelődési szükségleteiről?

Iskolai oktatásukról elég jól. Míg 1896/7-ben 355 tanintézet működött Budapesten és a tanszemélyzet 3,80( tagot számlált, addig tíz évvel később, az 1905/6-ik tanévben 527 iskolát és 5,600 tanítót találunk. Maga a köz ség 1873/4-ben 100 iskolát tartott fenn 612,000 К költséggel, 1909/10-ben 375 iskolát 12,430.000 К kiadással. S míj 1873-ban 27 К 60 f-t költött egy elemi népiskolai tanulórí s egy lakóra átlag 1 К 57 f iskolaköltség esett, 1909/10 ben egy tanuló 116 К 14 fillérbe került s egy-egy laki átlag 13 К 79 f-rel járult hozzá az iskolák fentartásához-*’ Ezek mindenesetre imponáló számok.

Ennek a következetesen emelkedő iskolapolitikánál meg is volt az eredménye. Míg 1869-ben a hat éven felül lakosságnak nem kevesebb, mint 27,8°/o-a nem tudót sem írni, sem olvasni, addig 1900-ban, bár Budapes népességének majd kétharmada bevándorolt, csak 10,7°/ analfabétát számláltak. Az országos átlag ugyanakkor mint tudjuk, 41°/o.

De míg ilykép az iskolafentartási költségek mint nagyobb hányadát teszik ki a székesfőváros kiadásainak és a főváros e tekintetben mind bátrabban állhatja к az összehasonlítást nyugati Európa nagyvárosaival, addi; a közművelődésügy másik, és fejlett viszonyaink köz

* L. az 1. táblázatot A budapesti könyvtárügy statiszta kájánál.

** L. a 2. táblázatot u. ott.

212