Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

II. A Fővárosi Könyvtárral kapcsolatos cikkek és tanulmányok

megkövetel, a főváros közönsége ekkora áldozatra egyelőre hajlandó volna. Mert 80 milliónyi rendes kiadást véve a főváros költségvetésében alapul, ez a rendes kiadások

0.5°/o-át tenné s bár London városa az összes rendes kiadások 2.8%-át fordítja könyvtáraira, mégis erős érvül szolgálhat ekkora hányad ellen Berlin és Páris példája, amely városok 1908-ban rendes kiadásaiknak csak 0.16 Ш. 0.13%-át fordították könyvtári célokra. Bizonyos másrészt, hogy Budapest ilyen alacsony hányadra nem szállhat le. Nemcsak azért, mert min álun к állam és társadalom sokkal kevesebbet tesznek a könyvtárügy terén, mint a nevezett városokban, és ennek folytán nagyobb a teher, melyet a fővárosnak kell vállalnia, hanem azért is, mert ha a főváros könyvtári költségeit is a berlini vagy párisi arányra szabná, oly kis összeget : 80—80.000 К-át kapnánk, amelylyel a dolgot még megkezdeni sem lehetne. Hiszen a Fővárosi Könyvtár mai költségvetése alig valamivel kisebb. Viszont Berlin 0.18°/o-a már 1908-ban abszolút számban 240.000 К-át tesz ki, Páris 0.13°/o-a 442.000 koronát és ez az összeg mindkét helyen évről-évre tetemesen nő: ismételjük, nem hisszük, hogy Budapesten 300.000 koronánál kisebb rendes évi költségvetéssel megindulhatna általános közművelődési könyvtár.

Ilyen körülmények közt önként felvetődik a kérdés, miként lehetne, ha nem is a költségeket, hanem azoknak a főváros által viselendő részét csökkenteni?

Erre három mód kínálkozik.

Az első az új könyvtár kereteinek oly megszabása volna, hogy a fölvett minimális költség mellett is a könyvtár működésének amerikai mértékkel mért tökéletessége biztosítva maradjon,

a második: kooperáció létesítése hasonló irányú társadalmi tényezőkkel, amelyek a költségek egy részét vállalnák, és már meglevő könyvtárak beolvasztása,

194