Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

I. A könyvtári munkával foglalkozó cikkek és tanulmányok

Kémem kell azonban, ne várják tőlem, hogy új és meglepő tények és elméletek tűzijátékát gyújtsam meg itten. Amit el fogok mondani, annak legnagyobb részét ismerik, s ha nem ismernék, az említettem kézikönyvekben megtalálhatják. Előadásomnak csak az az értéke lehet, hogy a könyvtárépítésnek épen azon kérdéseit, amelyek a főváros tervpályázatának kapcsán fölmerülhetnek, rendszerbe foglaljam és tudatuk homlokterébe állítsam, hogy az egyes kérdések belső összefüggését megkeressem és azok logikus továbbfejlesztését megkönnyítsem. Ezt is csak vázlatosan teszem, folyton szemem előtt tartva, hogy könyvtáros vagyok s nem építész .s azon reményben, hogy az előadást követő vita kiegészíti és korrigálja majd talán egyoldalú fejtegetéseimet.

És épen mert csak a mi könyvtártervünk különleges jellegéből folyó építészeti elvekről akarok beszélni, nem foglalkozhatom külön a könyvtárépítés olyan szabályaival, amelyek a nyilvános könyvtárnak nem különlegességei. Ezek nagyrészt a modern építőanyagok és technikai fölszerelések természetéből folynak és közösek minden könyvtárra, sőt — részben — minden, hasonló célú nyilvános épületre. Mindenesetre azonban kielégítő föl- világosi tást nyújtanak ezekre nézve a könyvtárépítés kézikönyvei. Nem kell ezért a mai építőanyagok: a cement, a vas, a vasbeton alkalmazhatóságával foglalkoznom. Tudjuk, hogy gyárakat, templomokat, hidakat építenek ezekből: miért ne építhetnének könyvtárt is, ha olcsóbb és tartósabb? Nem kell időznöm a könyvraktár kérdésénél, mert általánosan elfogadták ma már a f élemeletnyi vas- és üvegszerkezetű magazin elvét. Nem kell külön kifejtenem minden nyilvános építkezés követelményét a különböző célú helyiségek elhelyezése iránt: hogy t. i. a legsűrűbben látogatottak legyenek a bejáratokhoz s főként a lépcsőhöz legközelebb, s távolabb és csöndesebb

132