Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)
I. A könyvtári munkával foglalkozó cikkek és tanulmányok
tudományos könyvtárai együttvéve; hogy egy másik, mindenkinek hozzáférhető tudományos könyvtára, az Universitätsbibliothek többet, mint Budapest nyolc hozzáférhető tudományos könyvtára együttvéve. Kitűnt a népkönyvtárakra vonatkozólag, hogy Budapesten 10 ember együtt 1 kötetet olvas el, mialatt Bécs ugyanannyi lakosa átlag 15 kötetet olvas, tehát min- denik bécsi tizenötször annyit, mint egy-egy budapesti polgár. Ezek borzasztó számok, megszégyenítők és megdöbbentők mindenki számára, aki ennek a városnak és ennek az országnak szellemi kultúrájával törődik. Mivégre költ Budapest megszámlálatlan milliókat iskoláira, ha akik elvégezték, úgyszólván soha többet könyvet kezükbe nem vesznek ! Mit tehetünk ilyen rettenetes szegénység leküzdésére? Emlékiratomban megjelöltem a segítség egyetlen útját. Nincs más mód, minthogy a község, Budapest székes- főváros közönsége, vegye gondjába a könyvtárügyet. Létesítsen az angol, az amerikai, a német városok mintájára nagy nyilvános könyvtárt, sűiű hálózatával a fiókoknak és lássa el ő Budapest minden rendű és rangú népét jó olvasmánnyal, tudományossal és szórakoztatóval egyaránt. Hogy csökkenjen végre az a rettenetes műve- letlenség! De az ilyen könyvtár föntartása, amely ekkora munkát kell, hogy végezzen, nagy pénzbe kerül. Nem olyan sokba ugyan, mint a községi iskoláké, amelyekre ma már vagy tizenöt milliót költ a város évenkint, de sokba. Vagy egy negyedmillióba. Többe ihát, mint amennyit az állam költ összes könyvtáraira Budapesten. Hogyan könnyítsünk a község ezen terhén? Volt szó erről is. Többek közt úgy, hogy az a sok 109
