Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

Kőhalmi Béla: Szabó Ervin a könyvtáros

még céltudatos, csendes könyvtári munka előzi meg a harcos kiállás éveit.

Ügy kellene írnom eddigi és ezutáni könyvtár- tudományi munkáiról, hogy a sorok mögött felvetítsem mozgalmi munkáját, a szociáldemokrata munkások, a szakszervezetekben és a Szocialista Diákok körében végzett oktató munkáját; újságírói munkáját az akkor még hetente egyszer megjelenő Népszavában, a párt németnyelvű lapjában is, élénk részvételét a Társadalomtudományi Társaság vitáiban (A materialista történelemelmélet — A társadalmi fejlődés irányai — Jászi Oszkárral folytatott vitáját az egységes francia szocialista párt programjáról), ismertetnem kellene két tanulmányát az európai munkás- mozgalom irányairól, brosúráját a szindikálizmus és szociáldemokrácia szembesítéséről. És dolgozik már ekkor Marx és Engels válogatott művei, 3 kötetre tervezett jegyzetes kiadásának első kötetén. (A „jegyzetek” olykor tanulmányokká mélyültek). A Társadalomtudományi Társaságban és folyóiratában, a Huszadik Században kifejtett munkásságával eléri, hogy a Társaság megtisztul az oda nem való reakciós elemektől, Andrássy Gyulától, Gratz Gusztávtól és társaitól; ettől fogva — majd a szociáldemokrata párt jobboldali vezetőségével való szakítás után — a Társadalomtudományi Társaság, a Huszadik Század, majd a Bárczy István és Wildner Ödön alapította haladó szellemű „Népmivelés” és a Társadalomtudományok Szabad Iskolája lesz a fóruma. Bíráló szelleme mind e területeket mágneses mezőkké alakítja át.

A csendes belső munka évei a Fővárosi Statisztikai Hivatal könyvtárában 1904—1910-ig a könyvtári állomány reviziójával, a tizedes osztályozás bevezetésével s a könyvtár szerzeményezésének éles profilú kialakí10