Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

I. A könyvtári munkával foglalkozó cikkek és tanulmányok

szintén 2 milliónál többet. Hárman együtt 5 millió 90 ezer kötetet. Ez egy nap átlag 13.940 kötet.

Budapesten a városi könyvtár kiadott 1908-ban 7035 kötetet. A legnagyobb könyvtáregyesület, a budai, 38.459 darabot. Ez 45.500 kötet. A többi nyilvános könyvtár, ha együtt forgatott 54.500 kötetet: igen sokat mondunk. Ez volna egy évben 100.000 kötet. Egy napra 274 kötet.

A következtetés kézenfekvő. 13.940 minus 274 = 13.666. Tizenháromezerhatszázhatvanhat egy napon. Ennek a 13.666 könyvnek az olvasója Bécsben otthon maradhat, ha olvasni akar. Budapesten a kávéházba kell, hogy menjen, mert egyebütt nem kap sem könyvet, sem újságot, sem folyóiratot, sem lámpát, sem széket.

Vagy nézzünk egy kisebb várost, egy amerikai várost, de Budapestnél kisebb lélekszámút. Például St.-Louist, 1908-ban 674.000-re becsülték népességét. Mennyit olvastak a st.-louisiak? A st.-louisi városi könyvtárnak 1908- ban volt 79.008 beírt olvasója. A budapestinek ugyanakkor talán 79. Volt tehát Budapesten 79 ember, akinek nem kellett kávéházba mennie, ha olvasni akart. De annak is csak 9 és 2 óra közt. St.-Louisban ellenben 79 ezer ember látogathatott el mindennap márványcsamokos, barátságos palotába, ülhetett kényelmes karosszékbe, elolvashatta amit szíve és esze megkívánt, közbe, ha megéhezett, bekaphatott a könyvtár olcsó étkezőjében valamit és tovább olvashatott, a könyvtár mindenkitől használható telefonján megüzenhette anyjának, hogy ne várja vacsorára, mert kilenckor ugyancsak a könyvtár hangverseny- termében klasszikus koncertet fog hallgatni, koncert után tízkor kivette a könyvtár ingyenes kerékpárgarageából meg nem adóztatott biciklijét és hazahajtott. Ennek az embernek nem kellett kávéházba mennie, mert olvasni akart, se nappal, se este.

103