Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története (Budapest, 1966)
Nyilvános könyvtárhálózat alapítása (1910-1914)
közölte „A fővárosi könyvtár tervpályázata (és valami a zsűrikről)” című hosszászólását: „Az építészetet érintő kérdéseket talán még senki olyan nyíltan és széles látókörrel nem érintette, mint a szerző”. Szabó Ervin e rövid írásában nem titkolta: ő sem tartotta elfogulatlannak a zsűrit, ilyenben soha többé részt nem óhajt venni. Utalt arra, hogy a bírálóbizottságból hiányzott a „kollektív lélek”. Nem a könyvtárépület rendeltetése, hanem egyes művészeti irányzatok érvényesítése volt az elsődleges szempont. A maga részéről hozzátette : ha véleményét kérdik, neki Lajta Béla terve tetszett a legjobban „de ez nem kötelez senkit”. A főváros tanácsa 1911. június 27-én hozott határozatot a tervezőművészek kiválasztásáról: Lajta Bélát bízta meg a részletes rajzok kidolgozásával, hogy miért éppen a második helyezettet, arról alább lesz szó. Elérkezett végre a legdöntőbb pillanat is: a könyvtári tervezet a mindenható városatyák elé került. Budapest közgyűlése 1911. július 5-én 1392/1911-es határozatával kimondotta, hogy 1. A Tisza Kálmán tér déli sarkán nyilvános könyvtárat is magábanfoglaló közművelődési intézményt építtet. 2. E célra 2 000 000 Korona felhasználását engedélyezi. 3. Az összeget a milleneumi alap 1 200 000 Koronát elérő kamataiból és kamatmentes kölcsönből biztosítják. A kölcsönt a további kamatokból törlesztik. 4. A törlesztés befejezése után a milleneumi alap kamatait fiókkönyvtárak létesítésére fordítják. 5. Minthogy a határozattal községi nyilvános könyvtárrá szervezik a fővárosi könyvtárat, utasítják a tanácsot, hogy 89/1903-as könyvtári szabályrendelet helyett az új állapotnak megfelelő tervezetet készítsen. A könyvtárpalotáért és közművelődési hálózatért 1911 júniusában indított csata első fordulója tehát teljes győzelemmel végződött. A közgyűlés határozatát utóbb a belügyminisztérium is, mint a város illetékes felsőbb hatósága jóváhagyta. (122.636/911 Belügym.-i végzés). A kortársak szeme előtt szinte már megjelent e Budapest jövendő büszkesége, az európai nevezetességet is jelentő „álompalota” gyönyörű képe. Elragadó színekkel festik le egyes újságcikkek a tervezett épület szépségeit, hiszen a tervezőművész, Lajta Béla már aprólékos részletezéssel kidolgozta annak külső és belső architektúráját. A Lajta Bélával folytatott interjú nyomán így elevenítette meg a készülő könyvtárt és művelődési házat a Pesti Hírlap névtelen riportere: „Az épületek egy rendkívül impozáns, árnyas udvar, az ún. cour d’honneur köré csoportosulnak s gazdag homlokzati kiképzést kapnak... A kiképzési forma olyasfélének készül, mint a velencei doge-palota udvara, nyílt lépcsőfelj áratokkal, díszkutakkal, oszlopos folyosókkal. Persze, minden modern és egyéni stílusban valósul meg... Az épületrészek igen harmonikusan csoportosulnak egy campanile [harangtorony] módjára megcsinált hatalmas csillagvizsgálótorony mögé, amelynek földszinti része nyers kövekből díszes bejáróvá lesz kiképezve.. . A csillagvizsgáló pirografitból, igen kellemes színhatású rózsaszínű téglákból készül.”1 A Tisza Kálmán tér a campanile-szerű torony által a velencei Szent Márk térhez fog hasonlítani, vagy a párisi Place de la Concorde-hoz, melynek a „Semiramis tűje” adja meg a karakterét, állapítja meg a továbbiakban a cikkíró. A könyvtár és művelődési ház a praktikus és esztétikai követelményeknek egyaránt messzemenő módon eleget fog tenni. Az előadóterem színházszerűen épül meg, a hallgatók amphitheatralis elhelyezésben ülnek. Ez a nagyterem freskói, csillárai, szellőzőberendezése által Budapest legszebb tömegtalálkozóhelye lesz. Munkatermek, rajz- és mintázó műtermek egészítik ki a népművelőintézetet, ahová mindent átplántálnak, amit a világon e téren jónak találtak. A könyvtár „világraszóló méretekben és berendezéssel” készül... Üveg, beton, vas és acél adják a nyersanyagot. Üjabb terv szerint 10 emeletes raktár a Budapesten szokásos 6 emelet magasságában húzódik és „üvegtéglákból” készül. Az egész épületet napfény árasztja el. A tetőn virágdíszek közt kerti olvasó működik magasan a város felett. „A már ma is nagyszerűen működő fővárosi könyvtár költözik át ide, csakhogy kifejlesztve olyan hatalmas arányúvá, mint a londoni British Múzeum könyvtára.” Szakosított olvasótermek mellett a tudósok külön szobákban dolgozhatnak. A könyvtártermek falai tükörből készülnek. 400 személyes szépirodalmi, 400 személyes újságolvasó áll majd rendelkezésre 1 Pesti Hírlap 1910. júl. 30. 82
