Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története (Budapest, 1966)

Az előkészület évei (1904-1909)

mazása napról-napra nagyobb tért hódít s a németországi városi könyvtárak szolgálatában a német könyvtárak utolsó évkönyvének bizonysága szerint máris 27 nő van alkalmazva, nem is említve a népkönyvtárakat, amelyek kezelésében az oroszlánrész a nőké. Az 1899. évi londoni International Congress of Women hangsúlyozza, hogy az amerikai Schools of Library Trainingben több a nőhallgató, mint a férfi s Angolország és Amerika nyilvános könyvtáraiban éppenúgy alkalmazzák a nőket, mint a férfiakat könyvtári tisztviselőkül. Könyvtári szolgálatra kiválóan alkalmassá teszi a nőket aprólékos pontosságuk és lankadatlan ügybuzgalmuk, amely tulajdonságok a könyvtári kezelési munkák végzésére múlhatatlanul szükségesek.”1

Az előterjesztés nem volt hatástalan és 1908. július 8-ától Pikier Blanka havi 90 korona fizetéssel már „ideiglenes hivatalnok”-ként folytathatta munkáját.

így lett Pikier Blanka a főváros, sőt mondhatjuk, az ország első fizetett könyvtárosnője. (Czeke Marianne csak 1909-től fizetéses hivatalnok).

Szabó Ervin 1905—1909 közötti előterjesztéseiben a személyzet szaporítását sürgetve többször is hivatkozott arra, hogy megfelelő számú munkatárs hiánya miatt a legszigorúbb munkamegosztás elvét kell alkalmaznia és hogy a főváros más hivatalaiban sehol nem kívánt munkaintenzitást kell megkövetelnie a könyvtár személyzetétől.

Munkamegosztás, a munkaintenzitás növelése —, addig szokatlan, szinte ismeretlen fogalmak voltak az álmos levegőjű magyar könyvtárakban.

A személyzeti kérdésekkel foglalkozó előterjesztésekben Szabó Ervin nem rejtette véka alá, hogy csaknem mindaz, ami nálunk úttörő kezdeményezésnek számít, az élenjáró angolszász könyvtárakban már régóta elfogadott és alkalmazott módszer. Ezek közé tartozik az a követelmény is, hogy a könyvtárak ne csak megfelelő számú, képzett személyzettel rendelkezzenek, hanem, hogy a személyzet munkájának középpontjában az olvasószolgálat álljon, tekintet nélkül az olvasók felkészültségére, műveltségi színvonalára, társadalmi hovatartozására:

„A modern művelődési törekvések egészen új irányt adtak a könyvtáraknak és új feladatokat tűztek ki számukra. A könyvtárak ma nem néhány egyetemi tanárnak, és tudósnak quasi privátdominiuma, hanem a műveltek és műveltségre vágyók százezreinek művelődési eszközei. Ennek megfelelően a könyvtárosok. .. amellett, hogy a nélkülözhetetlen mechanikus kezelési munkákat végzik, kell, hogy művelt, nyiltszemű, biztos judiciumú útmutatói legyenek az olvasók tömegeinek.”2

— állapította meg 1908. január 27-i (idézett) előterjesztésében.

Feladatukat nehezíti a könyvtermelés óriási növekedése, mely az irodalomban való nagyobb tájékozottságot követel, ezért a kilencszázas években „más könyvtárak kellenek, mint 50 év előtt”.

„Nem lehet mondani, hogy meglevő könyvtáraink nagyon elkényeztetnék a közönséget, vagy nagyon előzékenyek volnának a nem diplomásokkal, vagy a nem beajánlottakkal szemben”.

— jegyezte meg az 1908-as év munkáját értékelő jelentésében3 és éppen e téren akart és tudott is végrehajtani gyökeres változást az általa vezetett intézményben.

Jól megvilágítja a Szabó Ervinnek a könyvtáros személyét illető elképzeléseit egy 1909-ből kéziratban fennmaradt „Személyi nyilvántartó lap tervezet”, amely a következő pontok alapján kívánta az alkalmazottak jellemzését rögzíteni:

1. Ajánlója. 2. Formai képesítése. 3. Képességei, tudása. Műveltség. Olvasmányok. Érdeklődése. ítélőképesség. Fogalmazása, nyelvismeretei. Gyakorlatias-e. Könyvtári ismeretei, gyorsírás, gépírás, könyvtárírás, kézírása. 4. Jelleme: tisztesség. Megbízhatóság. Felelősségérzék. Elhatározó képesség. Energia. Pontosság. Rendszeretet, csinérzék. Dolgosság. Módszeresség. Szervezőképesség. Lelkes-e? Kitartó-e? Szolgálatkész-e? Alárendelttel hogy bánik? 5. Egészség. Idegzet. Szívósság. Emlékezet. 6. Megjelenés. 7. Egyéniség, modor. Kellemes-e? Kedélyhullámzásai előnyösek-e? Udvarias-e? Önuralom. Tapintat. Szíves-e? Hogy bánik olvasókkal? Társadalmi képességei. 8. Életének nevezetesebb mozzanatai. 9. Művei, nevezetesebb munkái, tettei. 10. Rendkívüli előlépései, jutalmak, munkadíjak, segélyek. 11. Hibái, mulasztásai.”4

1 Irattár. Személyi. Pikier Blanka iratai.

2 Irattár. Személyi 1904—1909.

8 A Főv. Könyvtár Értesítője 1908. p. 8.

1 Irattár. Személyi 1904—1909.

60