Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története (Budapest, 1966)
Időrendi áttekintés
1930 jún. 1930—1936 1937—1938 1939—1944 1944 ápr.— 1945 jan. 1945 febr. 13 1945 júl. 1945— 1946 1946 jan. 1946— 1948 1949—1954 1953. ápr. 5. 1956—1958 Az 1. számú fiók ifjúsági részlegét, melynek helyiségeit a könyvtárt kilakoltató Községi Keresztény Párt foglalta le 1921 óta, régi helyére visszatelepítik és mint 14. számú fiókot nyitják meg újból. A könyvtári költségvetést évről-évre, egyes esetekben év közben is csökkentik, ismét megindul az intézmény sorvadása. A Budapesti Gyűjtemény kivételével a központ és a hálózat könyvbeszerzési kerete és szerzeményezése fokozatosan az 1929-es színvonal 50%-a alá süllyed. A hálózat fejlesztése teljesen elakad, bár kisebb hanyatlásoktól eltekintve az olvasó- és kötetforgalom tovább növekszik. A csökkenő dotációból aránytalanul nagyobb részt juttatnak a központ számára, amelyet mind nagyobb tömegben árasztanak el fasiszta kiadványokkal. A központ használata a megelőző évekhez képest csökken. Reprezentatív tudományos és fasiszta könyvészeti összeállításokat, tanulmányokat bocsátanak ki. A könyvtár dotációját némileg javítják, néhány százalékkal emelkedik a gyarapodás mutatója. A második világháború alatt folytatódik a könyvtár gyorsütemű leromlása, amely 1944-ben jut a mélypontig. A náci megszállókkal kollaboráló horthysta, majd nyilas politika következtében hadszíntérré változtatott Budapest könyvtári hálózatának egy része is a romok alá kerül. Igen súlyos sérülések érik a központot, annak állományát is. A hálózatból két fiók teljesen megsemmisül, a megmaradt fiókok nagyobb részét is több esztendős helyre- állítási munkát követelő károk érik. Budapest felszabadításával a városi könyvtár életében is új korszak kezdődik. Megindul a romeltakarítás. Hajdú Henriket, a neves műfordítót és régi munkásmozgalmi harcost állítják a könyvtár élére. Visszatér Kőhalmi Béla. Baloldali és kommunista értelmiségieket alkalmaznak. Három villamos mozgókönyvtárt indítanak, amelyek a város perifériáira szállítják anyagukat. Dienes László 25 éves emigrációja után, igazgatói rangban, visszatér a könyvtárba, A könyvtár újjáépítése, a fasiszta és selejtes irodalom eltávolítása, a központ eredeti gyűjtőkörének helyreállítása. Az elpusztult kőbányai könyvtár helyett másikat létesítenek, újjáépül az 5. számú könyvtár is, megalapítják a VIII. kerületi 44. számú, a IX. kerületi 26. számú és az 1950-es évek elejéig a könyvtárhoz tartozó városházi 22. számú fiókokat. A nagybudapesti könyvtárhálózat megteremtése Dienes László igazgató és az 1952-ben elhunyt Solti Andrásné Szigeti Gabriella irányításával. Könyvtárakat alapítanak Pest- hidegkúton, Csillaghegyen, Békásmegyeren, Újpesten, Káposztásmegyeren, Rákospalotán, Pestújhelyen, Sashalmon, Rákoskeresztúron, Rákoscsabán, Pestlőrincen, Pestimrén, Soroksáron, Csepelen, két új könyvtárt alapítanak Angyalföldön, kettőt Zuglóban, kettőt a IX. kerületben, egyet az I. kerületben, egyet a XII. kerületben is. 1951-ben a kerületi hálózatot leválasztják a központról és az egyes kerületek tanácsai alá rendelik a fiókokat, mint önálló kerületi könyvtárakat. Intenzív propagandamunka indul. A beiratkozott olvasók száma 30 000—40 000-ről 100 000 fölé emelkedik. A központban átszervezik a feldolgozó munkát, az új szerzemények a korábbi évtizedekben szokásos több hónapos, 1/2—1 éves várakozás helyett 1—2 héten belül az olvasók rendelkezésére állnak. Életre hívják az önálló bibliográfiai osztályt, amely úttörő munkát végez népszerű ajánló könyvészeti sorozatok indításával. Megindul a nagyszabású Budapest történetének bibliográfiája anyaggyűjtése. Létrehozzák a főváros és az ország első szovjet könyvtárát, mint a központ kihelyezett osztályát. A gyűjtemény 1957-ig tartó működése alatt hézagpótló szerepet tölt be. Dienes László igazgató halála. Dienes utódául előbb Winter Pálnét, majd 1955-ben Mód Pétert, az ő távozása után 1956 szeptemberében Révész Ferencet állítják a könyvtár élére. Az 1956 október 23-i ellenforradalom következtében rövid időre megakad a fejlődés. A károk helyreállítása után új felfelé ívelő periódus következik. 1957-ben visszacsatolják a hálózatot a központhoz. 22. számmal új fiók nyílik a VII. kerületben. Leválasztják az intézményről a Szovjet Osztályt és az 1950-ben hozzácsatolt Pedagógiai Könyvtárt. 313
