Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története (Budapest, 1966)
Az ellenforradalom első évei (1919 augusztus - 1923)
népszerűségének hanyatlásához ugyanis jelentős mértékben hozzájárult, hogy az állományt nem tudták felfrissíteni. Erre utal az 1923-as jelentés (p. 1.) következő nagyon borús hangulatú számvetése: „Míg 1922-ben 10 329 kölcsönzőre 10 644 kötet esett, 1923-ban 15 600 kölcsönzőre csupán 4845 kötet jutott. Ennek következménye volt aztán az a sajnálatos jelenség, hogy a fiókkönyvtárak olvasói az év folyamán többször is kicserélődtek”. Az évi jelentésekből valamelyest arról is tájékozódhatunk, milyen értelemben következett be az olvasóközönség „egészséges” kicserélődése. —Az 1920-as jelentés (p. 7.) például ezt a kérdést így állítja elénk : „A jelentés éve folyamán könyvtárunkat feltűnően gyakran keresték fel hivatalos hatóságok s az itt időző külföldi missziók gyakran több napi, olykor néhány heti munkát igénybevevő kívánságokkal... A kölcsönzés sima lebonyolítására, s új olvasótáborunk könyvigényeinek lehető kielégítésére különösen nagy gondot fordítottunk.” Az olvasók összetételének változására és milyenségére következtethetünk a könyvtár ajándékozóinak évről-évre megadott névsorából. — Az 1919-es jelentésben még Móricz Zsigmond nevét is megtaláljuk — (a „Könyvet a proletárnak!” mozgalom adakozóiról természetesen „megfeledkeztek”) 1920-tól új pártfogók tűnnek fel: a Francia Misszió 2 kötetet adományozott, Horthy hadseregfőparancsnoksága 61-et, a fasiszta MOVE (Magyar Országos Véderő Egylet), ÉME (Ébredő Magyarok Egyesülete), TEVÉL (Területvédő Liga), a könyvtár „barátjává” felcsapott Sipos Kamilló szintén szerepel 1—2 kötettel. Az enigránsokat tömörítő Ukrán Szövetség is gondolt néhány könyv erejéig a fővárosi könyvtárra. 1922-ben az Államrendőrség, a Büntető törvényszék rótta le háláját a könyvtárvezetőség iránt küldeményeivel. Szabó Ervin vezetése idején munkás szakegyletek adományoztak könyveket az intézménynek, az ellen- forradalom alatt viszont a kizsákmányolok szervezetei, az ipartestületek siettek Kremmerék segítségére, mellettük a Nemzeti Kaszinó, a Keresztény Községi Párt, a Katholikus Legényegyletek Szövetsége, az Országos Kaszinó, a Királypárt, a Tőzsde ismerték fel szövetségesüket az „új, nemzeti irányba terelt” könyvtárban. — Áz 1923-as ajándékozók között ott látjuk Schweinitzer József nevét is. A kapcsolat Horthy politikai rendőrségével, annak helyettes vezetőjével tehát jó volt. Egyes sajtónyilatkozatokból, utalásokból képet alkothatunk az új olvasórétegek érdeklődési irányáról is. — Az 1920-as jelentés (p. 8.) örömmel tudatja, hogy „Az előző évivel szemben nagy visszaesés észlelhető a társadalomtudományi könyvek forgalmában.” Ä bonyolult rendszerű társadalomtudományi központ anyagából természetesen nem sikerült eredménnyel kiiktatni a haladó szellemű könyveket, ezt árulja el Kremmer Dezsőnek a törvényhatóság könyvtári bizottságában 1923. január 20-án adott válasza Törökné Kovács Hermina bizottsági tag azon panaszára, hogy még mindig kölcsönöznek kommunista könyveket. Kremmer megismételte, amit évek óta hangoztatott: csak „megbízható” személyeknek adnak ilyen műveket, de, úgymond: „Az is megeshetik, hogy valaki, aki megbízhatónak bizonyult, a kölcsönzött könyvet elviszi egy ifjúmunkás szakegyletbe, ott felolvasást tart. Ezt semmiképp sem tudjuk megakadályozni” Általában a „nemzetfenntartó” osztályok elégedettek lehetnek a könyvtár működésével. Az „Űj Nemzedék” (1921. okt. 30.) tudósítóját például ilyen megnyugtató módon tájékoztathatták a könyvtár felelősei az olvasók érdeklődésének alakulásáról. „Feltűnő, hogy a nagyközönség ma vallásfilozófiát, buddhizmust és történelmi munkákat keres a könyvtárakban. A tavalyi teozófia iránti láz alábbhagyott, de annál divatosabb az okkultista könyvek olvasása. A laikusok ezrei mellett a legtudományosabb körök foglalkoznak az okkultizmussal. Sok a barátja a spiritizmus, telepáthia és hipnózis irodalmának is... A materializmus iránt nagyon megcsappant az érdeklődés. Szocializmussal meg már senki sem foglalkozik.” Utoljára hagytuk a fiókhálózat leromlásának ismertetését. Lássuk előbb, mennyiben fejlesztette tovább ezt a nagyszerű örökséget az ellenforradalom. — 1923 végéig egyetlen új fiók megnyitására futotta a könyvtár erejéből: a 8-as számot nyert fiókkönyvtáréra Óbudán, a Kórház utcai iskolában. — 1923. szeptember 12-én nyitották meg 4000 kötetes állománnyal, s az év végéig 6111 kötetes forgalmat bonyolítottak le. 1 Fővárosi Közlöny 1923. jan. 24. p. 255. és Magyarság 1923. jan. 21., Pester Lloyd 1923. jan. 21. Kremmer felszólalását részletesen csak a napilapok közölték. 238
