Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története (Budapest, 1966)
Nyilvános könyvtárhálózat alapítása (1910-1914)
Szabó Ervin jelentősnek tartotta Madzsar Józsefnek a „Mintajegyzék”, az „Ügyrend” és a „Szabályzat” összeállítása körül végzett munkáját és ezt a polgármesterhez címzett előterjesztésében így jellemezte: „A bonyodalmas, nagy figyelmet igénylő, de a speciális budapesti viszonyokra való tekintettel a külföldi minták teljes átdolgozását követelő munkát dr. Madzsar József nagyobbrészt hivatalos időn kívül végezte el, emellett természetesen hivatali munkáját is a tőle megszokott mindenre kiterjedő figyelmével és pedantériájával látta el.”1 Azt mondhatjuk, hogy az „Ügyrend” és a „Szabályzat” a „Mintajegyzékénél is időtállóbb útmutatásokká vált a könyvtár jövendő fejlődése szempontjából, mert ezek lényegesebb pontjai félszázad után is érvényesek maradtak. 1913 OKTÓBER: MEGNYÍLIK A 4. SZÁMÜ FIÓK A fiókok megnyitásának adminisztratív előkészítésével párhuzamosan gondoskodtak megfelelő mennyiségű könyv tárolásáról. Az 1913-ról szóló jelentés szerint a közművelődési hálózat könyvbeszerzésére előirányzott 26 000 koronából 12 139 művet vásároltak össze, ezen felül megvették Diner Dénes József felszámolás alatt álló magán-kölcsönkönyvtárának egy részét, összesen 3318 kötetet, további 400 kötetet gyűjtött és adott át a Deák Ferenc szabadkőműves páholy tagsága a fiókok céljaira.2 A fiókok részére az 1913-as költségvetésben előirányzott 10 500 koronás rendkívüli hitelből egy 1913. április 17-i tanácsi végzés szerint3 összesen kerek 2500 koronáért vásároltak bútorokat a Százados út 10. alatti könyvtár számára. Ekkor, 1913 áprilisában már nyilvánvaló lett, hogy a Budapesti (Budai) Könyvtáregyesület vezetősége visszavonta szavát és nem hajlandó a fővárosi könyvtár kezelésébe adni a Corvin-téri gyűjteményt. Az 1913-as év rendkívüli költségvetésében viszont még kereken 2000 koronát irányoztak elő „a jobb pesti [azaz budai] fiók berendezési és költözködési kiadásaidra. Az összeg váratlan segítség folytán nem veszett el: 1913 áprilisában ugyanis egy újabb programon kívüli fiók terve született meg. Az eszmét Lendl Adolf, a budapesti Állatkert igazgatója (egy időben a könyvtári bizottságnak is tagja) vetette fel az Állatkerti Bizottság 1913 áprilisi ülésén. Az erről szóló első dokumentum: egy Madzsar József kezével írt előterjesztés a főváros vezetőségéhez, amelyben 1913. április 25-i keltezéssel jelentette: Lendl Adolf „azt az eszmét vette fel, hogy az állatkert látogatói számára könyvtárt kellene létesíteni”,4 és ezt elsősorban természettudományi művekkel látnák el, amelyekből az állatkert látogatói bővebben tájékozódhatnak a megszemlélt állatok, növények tudományos irodalmáról. A könyvtár elhelyezéséről és kezeléséről az állatkert vezetősége hajlandó gondoskodni. A könyveket az Állatkert területén használnák és távozás előtt leadnák. Ez az ottani forgalmat is növelné. A Szabó Ervin által aláírt előterjesztés szerint a fővárosi könyvtár vezetősége helyeselte az elgondolást és kész volt arra, hogy a szükséges könyvanyagot beszerezze, megfelelően feldolgozva összeállítsa és átadja az állatkert vezetőségének. E terven felüli könyvtár állományának összeállításával kapcsolatban javasolta Szabó Ervin, hogy könyv- vásárlásra azt a kereken 2000 koronát használják fel, amely a Budapesti (Budai) Könyvtáregyesület vezetőségének visszalépése miatt maradt fenn, mint felhasználhatatlan költözködési és berendezési előirányzat. 1913 közepéig a következő helyzet alakult ki a fiókhálózattal kapcsolatban: a könyvtár „Értesítő”-je, a vonatkozó iratok, a könyvtári bizottság ülési jegyzőkönyvei és az e célra készített nyomtatványminták jelzik: három fiókra vonatkozóan már annyira előrehaladottak voltak az előkészítő munkálatok, hogy csupán hónapok, hetek kérdésének tekintették ezek átadását a közönségnek. A szóbanforgó három köz- művelődési könyvtár ekkor nyerte el azokat a számjelzéseket, amelyeket a mai napig visel. Nevezetesen 1. számmal látták el a „mintafiók”-ot, amelynek a Károlyi utcában átvételre kerülő „ideiglenes” központi épület mellett kívántak helyet szorítani. Az 1. számú fiók megnyitása a Károlyi utcai iskola kiköltözésétől függött: 1913 május-júniusában még úgy hitték, hogy ez három hónapon belül megtörténik, tehát az 1. fiókot szeptember-októberben megnyitják. Az elmondottakból tudjuk, hogy további nyolc hónapot kellett várni. A 2. számot kapta az első nagyobbszabásúnak Ígérkező, önálló épületben elhelyezésre kerülő Al- mássy-téri fiók. 1913 nyarán, kora őszén, az idevonatkozó iratok szerint5 az építés alatt álló Almássy-téri fiókot legkésőbb októberben megnyithatják. 1 Irattár. Madzsar József iratai. 2 A Főv. Könyvtár Értesítője 1914. p. 26. 8 Irattár. 3. számú kerületi könyvtár iratai. 4 Irattár. 5. sz.ámú kerületi könyvtár iratai. 5 2. számú kerületi könyvtár iratai. 135
