Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A második fénykor, árnyékokkal. a gazdasági fellendülés éveitől a háború kitöréséig
A második fénykor árnyékokkal 279 A KÖNYVTÁR PALOTÁT KAP Az 1926-1929 közötti fellendülés lehetővé tette a könyvtár szempontjából legfontosabb alapkérdések felvetését, mindenekelőtt a központi könyvtár elhelyezésének ügyét. A könyvtár hallatlan szerencséjére az épület problémájának megoldására ebben a kedvező periódusban kerestek és találtak megoldást, és tették meg az első, elkötelező lépéseket. A Wenckheim-palota története A könyvtár jövendő otthonául - 1927-ben még csak reménybeli otthonául - szolgáló épület meghatározó szerepet játszott a könyvtár sorsának és jellegének alakulásában, ez indokolja, hogy leírásával bővebben foglalkozzunk.3 A Belső-Józsefváros korábban külvárosiasan szegényes képe a 19. század közepétől alaposan megváltozott. Itt emelkedett a Nemzeti Múzeum impozáns épülettömbje, (a századfordulóig ebben ülésezett a felsőház), a Sándor utcában 1867-ben felépült az ideiglenes képviselőház, s a század második felében ezt a negyedet választották felépítendő palotáik számára a legnevesebb arisztokrata családok. Kiváló építészek tevékenysége nyomán itt alakult ki az új budapesti palotanegyed, a pesti Faubourg St. Germain.4 A kiépülés utolsó fázisában vásárolt két szomszédos telket a József (ma: Reviczky) és a Stáció (ma: Baross) utcák találkozópontján palotaépítési szándékkal Wenckheim Frigyes. Gróf Wenckheim Frigyes (1842-1912) 120 ezer holdas nagybirtokos, országgyűlési képviselő. Feleségével, Wenckheim Krisztinával együtt jótékonysági akciók fűződnek nevéhez, köztük több jelentős építtetés. A családi székhelyül szolgáló ókígyósi kastélyukat Ybl Miklóssal terveztették. A fővárosi palotára pesti tartózkodásaikhoz és reprezentációs célokra volt szükségük.5 A két szomszédos telket (a rajtuk fekvő házakkal) 1881-ben illetve 1883-ban vásárolta meg Wenckheim Frigyes, majd 1885-ben bejelentette a fővárosi tanácsnak palotaépítési szándékát. A tanács 1886. február 16-án megadta az engedélyt, ekkor kezdődött meg az 1889-ig tartotó építkezés. Az építési költségekről fennmaradt adatok ellentmondóak. A lakhatási engedélyt 1889. május 1-jén kérték.6 A palotát Meinig Artúr tervezte. Meinig Artúr (1853-1904) szászországi születésű, Drezdában tanult építész. Egy bécsi cég munkatársaként került 1883-ban Magyarországra, itt önállósult. Főleg neobarokk stílusú palotákat és vidéki kastélyokat tervezett, az arisztokrácia kedvelt építésze volt. Székházakat, reprezentatív bérházakat is tervezett, főműve, a Wenckheim-palota mellett kiemelkedő alkotása a Stefánia úti Park Club.7
