Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Az újjászervezéstől a társadalomtudományi könyvtárig a fővárosi könyvtár indulása (1903-1909)
76 A főváros könyvtárának története 1945-ig hozzátartozott az olvasás, az önművelés. Szabó Ervin a munkásakadémiákon vállalt előadásain tudatosan törekedett megnyerésükre. Melyek voltak a legolvasottabb szakok? Az olvasott művek száma és számuk az összes olvasmány százalékában 1908-ban: Társadalomtudomány (szociológia) 1395 kötet 20% Közgazdaságtan 1170 kötet 17% Közigazgatás 570 kötet 8% Allamtudomány, politika 555 kötet 8% Történelem 554 kötet 8% A közigazgatási olvasmányok szerény helye (8%) mutatja, hogy a Fővárosi Könyvtár már csak a hivatalos deklarációkban volt „közigazgatási szakkönyvtár", a valóságban már ekkor is társadalomtudományi könyvtárként működött. A könyvtárat használó csoportok közül csak a fővárosi tisztviselők igényeltek minden más szaknál nagyobb számban államigazgatási művet, egyébként az egyes csoportok olvasmányainak a listavezetője a társadalomtudomány volt (ügyvédek, bérmunkások), vagy a közgazdaság- tan (egyetemi hallgatók). A középiskolások olvasmányának összetétele minden más csoporttól eltért: ők a természettudományokat és a történelmet forgatták a leggyakrabban. Ez a könyvtár nyilvánvalóan nem az ő számukra formált intézmény volt. A könyvtár helyben olvasásra és kölcsönzésre egyaránt lehetőséget adott, s a használók mindkét lehetőséggel éltek is. (Némileg nagyobb arányban vették igénybe a helyben olvasást.) Az egyes társadalmi csoportok között azonban e téren karakterisztikus különbségek voltak: a fővárosi tisztviselők csaknem kizárólag kölcsönöztek (az esetek 95%-ában) és szinte sohasem ültek le helyben olvasni, velük szemben a hallgatók és tanulók csaknem mindig helyben olvastak (az esetek 78%-ában) s még inkább a helyben történő olvasás lehetőségét vették igénybe a munkások, iparosok, kereskedők (az esetek 85%-ában.) A könyvtárba nő alig járt, a használók 97%-a férfi volt.68 Egyetlen csoport jelentett némileg kivételt: a pedagógusok, ahöl a könyvtárhasználók 20%-át a nők tették ki. Az olvasószolgálati tevékenység keretei A Fővárosi Könyvtár olvasószolgálatát az évtized végén kettősség jellemezte:- liberalizmus a könyvtár használati rendjében, számos olvasóbaráti engedmény a korabeli magyar könyvtári viszonyokhoz képest.- a rossz működési feltételekből (a helyiség szűkössége, az olvasói katalógus hiánya, kisszámú személyzet) fakadó nehézségek és korlátok. A könyvtár két alapvető szolgáltatást nyújtott: helyben olvasási lehetőséget és könyvkölcsönzést.
