Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Az újjászervezéstől a társadalomtudományi könyvtárig a fővárosi könyvtár indulása (1903-1909)
Az újjászervezéstől a társadalomtudományi könyvtárig 67 ellenére sem kapta meg a könyvtár, csak ideiglenes kisegítőkben részesült. Az átdolgozás munkája így bizonytalan időre elhúzódott. A hivatalos beszámoló jelentések34 ugyan évről-évre részeredményekről számoltak be, a teljes befejezés azonban egyre késlekedett. Az 1904-es jelentés szerint „a könyvtárrendezési munkák előrehaladtak, a két könyvtár egyesítése befejezettnek tekinthető", ámde az 1905-ös jelentés szerint csak „1905 folyamán nyert befejezést a két könyvtár anyagának összeolvasztása" és ez a munka „majdnem az egész évben elfoglalta a könyvtár személyzetét", valójában azonban ez a munka még 1906-ban is folytatódott, a katalógus pedig csak 1907-re készült el. Az olvasók kiszolgálása, könyvtárnyitás A könyvtár nem engedhette meg magának, hogy a bizonytalan ideig elhúzódó feldolgozási idő alatt teljesen elzárja állományát a városi tisztviselők elől, ezért a tisztviselőket és a városi bizottsági tagokat az átdolgozás ideje alatt is kiszolgálták. 1903 októberétől a könyvtár már „minden komolyan dolgozni kívánó egyénnek rendelkezésére áll, és pedig úgy a hivatalos helyiségen keresztül, mint a könyveknek házhoz való kiadása által is."35 A két könyvtáros munkába állásától, 1904 tavaszától kezdve az év folyamán 238 kölcsönzőnek 325 kötetet adtak ki, tovább bonyolítva és nehezítve ezzel a könyvtárosok munkáját. 1904. október 15-én a könyvtár mindezen túlmenően megnyílt minden olyan kívülálló számára is, „akik a fővárosi könyvtár szakkörébe tartozó tudományokkal foglalkoznak." Ez a könyvtárnyitás utóbb szimbolikus jelentőséget is kapott, mint a könyvtár indulásának, nyilvánossá válásának időpontja. A nyitás csendben, ünnepi gesztusok nélkül történt. Előzetesen nem jelentették be. Az első - általunk ismert - dokumentum, mely az eseményről beszámolt, Gárdonyi Albert levele Szabó Ervinnek Párizsba 1904. október 27-i keltezéssel: „Az igazgató úr [Kőrösy. - K. S.] óhajára október 15-én megnyitottuk a könyvtárt, illetőleg levettük a 'zárva van' cédulát az ajtóról, s azóta egy és más kutatóval is van dolgunk."36 A megnyitás tényét Kőrösy utólag jelentette be a tanácsnak: „Miután a könyvtárrendezési munkálatok annyira haladtak, hogy a két könyvtár egyesítése befejezettnek volt tekinthető, 1904. október 15-én megnyílt a székesfővárosi tisztviselőkön és bizottsági tagokon kívül azok számára is, akik a fővárosi könyvtár szakkörébe tartozó tudományokkal foglalkoznak."37 Fennmaradt egy másik fogalmazvány is, Szabó Ervin kézírásában, mely Kőrösy nevében - ugyancsak utólag - jelenti be a tanácsnak a megnyitás megtörténtét: „Van szerencsém most tisztelettel jelenteni, hogy ez évi október 15-étől a könyvtár oly tudományos kutatóknak is rendelkezésére bocsáttatott, akik a fővárosi könyvtár ápolta tudományszakokban folytattak speciális tanulmányokat."38
