Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Az újjászervezéstől a társadalomtudományi könyvtárig a fővárosi könyvtár indulása (1903-1909)
64 A főváros könyvtárának története 1945-ig után dolgozna a könyvtárban. Kőrösy viszont attól tartott, hogy ebben az esetben a második könyvtáros szerezne magának jogot a könyvtár vezetéséhez.26 Végül is az ügy elhúzódott 1904 elejéig. Ekkor, február 12-én Kőrösy közölte Szabóval: „a fővárosi könyvtárosi állás betöltéséről javaslatot kell tennem, s a folyamodók közt Önt szándékozom mint legilletékesebbet javaslatba hozni. " Kőrösynek volt egy hallgatólagos feltétele: írásos nyilatkozatot kért Szabó Ervintől arról, hogy az elméleti munkálkodáson túl nem fog szocialista irányzatú politikai szerepet vállalni. „Ismervén az Ön eddigi nyilvános működését, a magam részéről meg vagyok győződve, hogy Ön tisztán a tudomány embere, csakis elméleti munkálatai által törekszik a társadalmi és politikai felfogások haladásában és tisztulásában részt venni, és nincs szándékában olyan szerepet vállalni, mint az a szocialista pártok politikai vezéreinek nemcsak joga, hanem kötelessége is ... szívesen venném, ha ebbéli feltevésemet személyes nyilatkozatával megerősítené. "27 Szabó Ervin megadta a kért nyilatkozatot a Kőrösynek írt válaszában: „Lehet, hogyha éreznék magamban képességeket a fórumon való szereplésre, akkor élne bennem a vágy is, hogy ezen tehetségemet érvényesítsem. De mivel úgy érzem, hogy teljesen híjával vagyok mindannak, ami a tömegek politikai vezérévé, agitátorává képesíthetne, meg vagyok győződve, hogy mélyen tisztelt Igazgató Úr nem fog abba a helyzetbe kerülni, hogy e tekintetben mulasztást vethessenek szemére. A szocializmus szolgálatára iráVárosi hivatali állás és társadalomkritikai tudományos tevékenység összeegyeztethető a századelőn: részlet Szabó Ervinnek jövendő főnökéhez, Kőrösy Józsefhez irt leveléből
