Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Az 1890-es évek kezdeményezései budapest fő- és székváros könyvtára (1893-1903)
50 A főváros könyvtárának története 1945-ig Az olvasók foglalkozás szerinti megoszlásáról nem készült statisztika, de Toldy beszámolóiból képet kaphatunk a közönség szociális összetételéről is: „Érdekes az is, hogy kik használják a városi könyvtárat. A főváros minden fokozatú alkalmazottain kívül első sorban a tanulóifjúság használja, és pedig úgy az összes szakiskolák hallgatói, mint a középiskolák felsőbb osztályú tanulói. A látogatók nagy kontingensét alkotják a városi és egyéb tisztviselők, tudósok, művészek, köztük sok pap, hírlapíró, tanár, orvos, szóval az értelmiség minden osztálya, nagy számmal kereskedők és iparosok, és ami különösen örvendetes, az utóbbiak között az ipari munkások, akik nem léha vagy szórakoztató időtöltést nyújtó, hanem komoly, szakmájukba vágó dolgokat olvasnak."19 Az olvasott művek megoszlását, az állomány egyes csoportjainak kihasználtságát az 1901-es év statisztikája alapján ismerjük: Szakcsoport Használt művek száma Forgási sebesség Történelem 2005 1,0 Folyóiratok 1712 ? Irodalom, nyelv 1158 Él Bölcsészet, művészet 804 1/5 Term.tud., alkalmazott tud. 721 0,6 Jog és államtud. 720 0,4 Hittudomány 259 0,7 Budapestensiák 250 0,3 Orvostudomány 174 0,3 Együtt 7778 1,2 A tömeges igénybevételről, a könyvtár időnkénti zsúfoltságáról több beszámoló is megemlékezik: Toldyé (érdemként) és a Toldyt bíráló bizottsági tagoké (elmarasztalásként). A zsúfoltság az egyébként kielégítetlen tömeges olvasói igényekből és a Fővárosi Könyvtár használatának ingyenességéből fakadt. S ha a könyvtár mechanizmusa nem is volt éppen olvasóbarát, a könyvtáros magatartása feltétlenül az volt: Toldy segítőkészségéről még ellenfelei is elismerően nyilatkoztak Az ingyenességhez Toldy mindvégig ragaszkodott, s ezzel lemondott arról a szűrőről, ami a könyvtár igénybevételét korlátozta volna, kizárva bizonyos rétegeket. Mindez felszínre hozta a nyilvános könyvtár szociális szerepvállalásának kérdését. Egy közgyűlésen vádként hangzott el: az olvasók egy része a könyvtárba melegedni jár, s közben szórakoztató lapokat olvas. Toldy válasza: „Ha az olvasók egy része melegedő szobának használta volna a könyvtárt és szegénységében a nagy hideg elől oda menekült volna, és ott egy pár órát hasznos olvasással töltött el, még abban az esetben is hivatását teljesítette a könyvtár ..."20. A törvényhatósági tagok azonban ezt nem te
